A január 20. és 27. között tartott ökumenikus imahét negyedik napján, szerdán Győr-Ménfőcsanakon került sor a közös imádságra. A három felekezet lakta település evangélikus templomában Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát hirdetett igét, és a mikeási prófécia alapján az egymásban rejlő közös vonásokra irányította a jelenlévők – evangélikusok, katolikusok, reformátusok – figyelmét.
Az imaalkalmakat immár nyolc éve szervezik a kereszténység sokszínűségét tükröző Ménfőcsanakon. A településnek három temploma van. Két – a Pannonhalmi Területi Apátsághoz, valamint a Győri Egyházmegyéhez tartozó – római katolikus templom és plébánia, valamint az evangélikus gyülekezet temploma és parókiája. Ez utóbbit a református testvérek is használják istentiszteleti alkalmakra a szomszéd faluból átjáró lelkész szolgálatával.
Január 24-én este a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában Percze Sándor ménfői evangélikus lelkész volt az igehirdető, aki Lukács evangéliumának a tékozló fiúról szóló példabeszéde fényében értelmezte a keresztények helyzetét. Mint mondta: az Atya jósága magához akarja ölelni a tékozló fiút is és a magát igaznak tartó idősebb fiút is. Mindkettő vagyunk egyszerre. Isten meghívó jósága engesztel ki bennünket ma, a történet folyatódik. A nap vesperását, esti istendicséretét együtt énekelte a bencés szerzetesközösség, a gimnázium diáksága és a környékből érkezett hívek.
Január 25-én, Szent Pál megtérése napján emlékezett meg Pannonhalma és az itáliai Montecassino bencés szerzetesközössége nyolcszázegy évvel ezelőtt kötött imaszövetségükre. A pannonhalmi közösség latin nyelvű levélben köszöntötte Szent Benedek első monostorának szerzeteseit, s a laudesben és a vesperásban azért imádkoztak, hogy a hit évében növekedjék mindkét apátság szerzeteseiben a megváltó Krisztusba vetett hit.
Pannonhalmi Területi Főapátság/Magyar Kurír