Augusztus 16
Esztergom: bátorítás az egyháznak Az első állomás a magyar egyház ősi székhelye, Esztergom volt. A város Szent István király egyházszervezői koncepciójának és a Szentszék egyetértésének köszönhetően lett a „magyarok érsekének” székhelye, így az egész magyar egyháznak központja. A rendszerváltás után ide, az esztergomi bazilika altemplomába hozták haza Mindszenty József hercegprímás hamvait. II. János Pál pápa első útja a sírhoz vezetett, ahol hosszan imádkozott, és a bazilika előtt felállított oltárnál elmondott ünnepi misén is megemlékezett a bíborosról. A szentmisét a magyar püspöki kar tagjaival, és a Szlovákiából érkezett főpásztorokkal együtt mutatta be.
Esztergomban elmondott beszédének legfőbb üzenete az elmúlt évtizedek megpróbáltatásai után feleszmélő egyháznak szólt: fájdalmas tényként említette a papok és szerzetesek számának megfogyatkozását. Szent Gellért és Szent Adalbert hittérítő püspökök példájára utalva bátorította a papokat és hívőket: ne kedvetlenítse el őket a létszámhiány, idős koruk, a struktúrák újjáépítéséhez szükséges anyagi java hiánya.
Budapest: Látogatás a Parlamentben – gondolatok a szabadságról A fővárosba visszaérkezve a pápa a magyar parlament épületében találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel, valamint az Antall kormány tagjaival. Megbeszélésük középpontjában a kisebbségi jogok biztosítása, annak egyházi vonatkozásai álltak. Az Országház előtt összegyűlt tömeget a Szentatya magyarul köszöntötte. Beszédében a vérontás nélkül visszanyert szabadság és függetlenség értékét méltatta, és kiemelte: a szabadság forrása Isten, és a szabadság csak a szeretetben tud igazán kibontakozni.
Augusztus 17.
Pécs: Szentmise Pécs Pogány repülőterén – Tisztelgés a Magyarok Nagyasszonya és Szent István koronája előtt A délelőtt mondott pápai misén magyar, osztrák horvát és német zarándokok vettek részt. A pápát köszöntő Mayer Mihály pécsi megyéspüspök beszédében kiemelte: a térségben különböző nemzetiségű népek élnek békességben, egymást tisztelve: magyarok, bukovinai székelyek, moldvai csángók, Szlovákiából kitelepítettek, és a kitelepítést elkerült németek.
A Pécs Pogány repülőtéren bemutatott szentmise Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának tisztelete jegyében, a magyar szentek és Szent István király koronája, e korona lelki öröksége előtti főhajtás volt. Anasztáz (Asztrik) érsek erről a vidékről, pécsváradi bencés apátként indult el, hogy II. Szilveszter pápától I. Szent István egyházi intézkedéseire – tíz püspökség létesítésére, az esztergomi szék érseki rangra emelésére – pápai áldást, valamint István királynak koronát kérjen.
A Szentatya beszédében emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán az egyház nem egyszer vívott küzdelmet a hit megmaradásáért: az utóbbi élvtizedekben pedig egy „vasöklű szervezett kényszerített ateizmust a magyar népre.”
Budapest: Találkozás tudósokkal és művészekkel – Gondolatok a hit és ész kapcsolatáról A Tudományos Akadémia dísztermében Göncz Árpád köztársasági elnök, Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, Kosáry Domonkos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Jókai Anna, az Írószövetség elnöke köszöntötte a pápát. A tudósok és művészek előtt elmondott beszédében II. János Pál az észnek és a hitnek a kapcsolatát fejtegette. Ész és hit ugyanarra az őseredeti Igazságra törekszenek – mondta –, amely nem mondhat ellen önmagának. A pápa hangsúlyozta a tudományos és művészi megismerés autonómiáját. A múltban előfordult, hogy a keresztények sem vették kellőképpen figyelembe ezt az autonómiát. A Szentatya ugyanakkor feltette a kérdést: Miért kellene kizárni, hogy az ember világosságot meríthet a hitből? A hit feltárja a halál, szenvedés és a rossz jelentését, amely a tudományos elemzés számára érthetetlen marad.
II. János Pál pápa nyomatékosan hangsúlyozta a hitoktatás biztosításának fontosságát. Ismeretes, hogy az Antall-kormány ideje alatt heves viták zajlottak az iskolai hitoktatás, illetve egyes katolikus iskolák alapításával kapcsolatban. A pápa – anélkül, hogy konkrét eseteket, vagy politikai pártokat említett volna, elvi állásfoglalásával bátorítást adott az egyháznak is, és a szülőknek is. Arra kérte az illetékeseket, hogy ne féljenek a hitoktatás bevezetésétől. A különbözőségek értékelésére, párbeszédre, és kölcsönös toleranciára kell nevelni az ifjúságot – hangsúlyozta.
Budapest: Beszéd a diplomáciai testület tagjai előtt A fogadásra az apostoli nunciatúra kertében került sor, augusztus 17-én este. A diplomaták előtt franciául elmondott beszédében a térségben élő nemzetek, nemzeti kisebbségek békéjéért emelt szót Szentatya.
Augusztus 18.
Máriapócs: Szentmise a görög katolikus búcsújáró helyen A pápa első magyarországi látogatásának kiemelkedő eseménye a Máriapócsi zarándoklat alkalmából mintegy háromszázezer hívő jelenlétében, görög katolikus szertartás szerint bemutatott szentmise volt.
Máriapócs 300 éve Magyarország egyik leghíresebb búcsújáró helye. 1749-ben telepedtek le a községben bazilita szerzetesek, és itt építettek rendházat, amely a görög katolikus művelődés és iskoláztatás központjává vált. XII. Piusz pápa 1948-ban emelte a kegytemplomot bazilikai rangra. A. szentmisén a magyar hívők mellett szlovák, rutén és román görög katolikusok vettek részt.
A pápa a kisebbségek jogairól, saját kultúrájuk és anyanyelvük megőrzéséről beszélt. Szavainak különös hangsúlyt és jelentőséget adott, hogy a kommunizmus évtizedei alatt a magyar görög katolikus közösség volt a régióban az egyetlen, amely hivatalosan fennmaradhatott. Szólt a pápa a családokról, a családnak mint egységnek a társadalomban betöltött fontos szerepéről. Felemelte szavát az élet védelmében, az abortusz ellen, utalva a magyar püspököknek az e témában 1991-ben kiadott körlevelére.
A szentmise után elmondott Úrangyala imádság előtt II. János Pál pápa felidézte annak történetét. 1456-ban III. Kallixtusz pápa a nándorfehérvári csata emlékére rendelte el, hogy az egész keresztény világban húzzák meg a harangokat, és a Mária tiszteletére elmondott imával kérjék Isten oltalmát. „Örömmel és meghatottsággal tölt el, hogy e gyönyörű magyar földön a nyilvánosság előtt elimádkozhatom az Úrangyalát. Veletek együtt mondhatom el Máriapócs szentélyében, amely mindig fontos szerepet játszott az ország lelkiéletében. Jól tudjátok, hogy ez az ima olyan sorsdöntő esemény következtében terjedt el az egész világon, amely hazátokhoz kötődik: a keresztények győzelméhez a Nándorfehérvár védelméért folytatott csatában.”
Debrecen: a katolikus egyház visszavonhatatlanul elkötelezte magát a keresztények közötti párbeszéd, az ökumené irányában A Debreceni Nagytemplomban, a magyar protestantizmus fellegvárában tartott ökumenikus istentiszteleten a pápa hangsúlyozta: a II. Vatikáni Zsinat előtt ez a találkozó nem jöhetett volna létre. Az ökumenikus mozgalom, párbeszéd a közös alapokhoz való visszatalálásban segíti a kereszténységet, hiszen a megosztottság gyengíti a keresztények tanúságtételét. Az istentisztelet után a Szentatya megkoszorúzta a gályarabságra ítélt 17. századi protestáns prédikátorok emlékművét. A találkozó során a protestáns egyházak képviselői memorandumot adtak át a szentatyának, amelyben a vegyes házasságok ügyének áttekintését kérték a protestáns egyházak.
Budapest: Találkozás a zsidó közösség képviselőivel – a közös szellemi örökség párbeszédre indít A találkozás az Apostoli nunciatúra épületében zajlott Itt Kardos Péter főrabbi lengyel nyelvű beszédben köszöntötte a pápát. Kiemelte, hogy Magyarországon már az államalapításkor éltek zsidók, mégpedig bántatlanul és békességben a magyarsággal. Mint mondta, a későbbi századokban ez az ideális állapot sokszor megváltozott, különösen tragikussá vált a vészkorszakban.
Válaszában a pápa megemlékezett a mártírokról. ”Meghatott tisztelettel gondolok azokra a nagyszerű hívő emberekre, akik a megsemmisítés napjaiban tudtak hinni az Úr ígéreteiben” Hangsúlyozta: „A zsidó nép, az Úrba vetett hitétől támogatva, még a több évezredes szétszóratásban is megőrizte önazonosságát, szertartásait, hagyományait, sőt értékes szerepe volt a világ szellemi és kulturális életében” A jövőt illetően a pápa úgy fogalmazott: nem szabad felülkerekednie a gonoszokkal szembeni bosszúvágynak, igazságos kiengesztelődésre van szükség. A közös szellemi örökség indítja a keresztényeket és zsidókat arra, hogy jobban megismerjék egymást, párbeszédet kezdjenek és hatékonyan működjenek együtt az antiszemitizmus elleni küzdelemben.
Augusztus 19.
Szombathely: Szentmise a repülőtéren – Szolidaritás a társadalom számkivetettjeivel Délelőtt Szombathely repülőterén mutatott be szentmisét a pápa, magyar horvát, szlovén és osztrák hívők előtt. Beszédében azokért emelte fel szavát akik – részben a térségben bekövetkezett politikai és gazdasági változások következtében – társadalom számkivetettjeivé váltak: hajléktalanok, munkanélküliek, a bevándorlók, kábítószerfogyasztók alkoholisták lettek. Szent Márton, az azóta boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László és a szintén boldog Apor Vilmos püspök példáját felidézve szolidaritásra, a nemzet anyagi és erkölcsi újjáépítése érdekében történő egységes fellépésre, közös munkára szólított fel.
Budapest: Mátyás-templom – A magyar egyháznak meg kell újulnia a zsinat szellemében Délután a budavári Nagyboldogasszony templomban a délutáni imaóra (vesperás) keretében találkozott a kispapokkal és szerzetesnővérekkel
Hozzájuk intézett beszédében a Szentatya a papi és szerzetesi hivatásról szólt. A II. Vatikáni Zsinat gondolatait idézte, amelyek szerint a lelkipásztori tevékenységnek tekintetbe kell vennie korunk legégetőbb problémáit. Az új történelmi helyzetben a magyar egyháznak is megvan a lehetősége arra, hogy a zsinat szellemében újuljon meg. Ebben az újjászületésben fontos szerepet játszanak a papok és a szerzetesek - mondta.
Budapest: Népstadion -Találkozó a fiatalokkal Este a forró hangulatú találkozón igeliturgia keretében mutatták be a Győri Balett és más együttesek előadásában a Liszt és Penderecki zenéjére koreografált Ápádházi Boldog Margit legendája című táncjátékot. A misztériumjáték kapcsán a pápa felidézte a fiatal magyar szentek Szent Imre, Szent Margit, Szent Erzsébet példáját, és kérte a fiatalokat: kapcsolódjanak be a kontinens történelmének alakításába, mégpedig büszkén és azzal az öntudattal, hogy a keresztény gyökerű európai hagyomány hordozói. Ne az előttük járó nemzedék elítélésével foglalkozzanak, hanem tudatosan kerüljék el az elkövetett hibákat.
Augusztus 20.
Budapest: Szent István bazilika – Találkozó az idős és beteg hívőkkel
A betegek előtt tartott beszédében a Szentatya a szenvedés lényegét próbálta megvilágítani. A teljesítményközpontú, embertelen mentalitás feleslegesnek tartja az idős, beteg embert – mondta. A világ nem igen érti azt az igazságot, hogy a szenvedők a megfeszített Krisztussal vannak szoros közösségben, aki szeretetből vállalt szenvedésével váltotta meg a világot. Krisztus messiási programjában a szenvedés azért van jelen a világban, hogy felszítsa a szeretetet, létrehozza a „szeretet civilizációját”.
Budapest: Hősök tere: Szent István király sziklára építette Magyarországot
Szent István király ünnepét százezrek ünnepelték meg a Szentatyával a Hősök terén bemutatott szentmisében. A Szent Jobb ereklye jelenlétében bemutatott szertartáson a közjogi méltóságok - Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Antall József miniszterelnök - kormánytagok, és más közéleti személyiségek is részt vettek.
Prédikációjában a Szentatya az ország múltjáról, jelenéről és jövőbeni feladatairól szólt. Szent István király - az evangéliumi bölcshöz hasonlóan - sziklára építette házát. Ezt a házat sok külső támadás érte, és sok belső feszültség feszítette. A történelem viharaiban a szilárd hit segítette, erősítette a magyarságot, hogy le tudja győzni e nehézségeket. Magyarország most pluralista társadalommá vált, amelyben az egyes állampolgárok és csoportok eltérő értékrendszerekhez csatlakoznak. De a történelem arra tanít, hogy a modern ember életébe olyan alapvető keresztény értékek épültek be, mint a személy méltósága, a szolidaritás, a szabadság és a béke. Le kell tehát győzni az önző és gátlástalan érdekeket, az ellenségeskedés kísértését, meg kell szabadulni a lelki rabszolgaság különféle kötelékeitől. Ebben a feladatban az egyház segítségére lehet az embereknek.
A szentmise végén a pápa kitért a Szovjetúnióban zajló, Gorbacsov elnök elleni puccsra. Mint mondta, azt kéri Istentől, hogy ez a nagy ország elkerülje az újabb tragédiákat. A Gorbacsov elnök által megkezdett folyamatnak nem szabad megszakadnia – hangsúlyozta.
Budapest: Találkozás a Magyar Püspöki Kar tagjaival – az egyház előtt álló feladatok számbavétele
Látogatásának utolsó óráit a magyar püspökökkel töltötte a pápa. A püspöki kar tagjai előtt elmondott beszédében a magyar egyház előtt álló feladatokra hívta fel a figyelmet. Ezek között kiemelte a lelkipásztori terv készítését, a világi hívek bevonását a lelkipásztori munkába, az ifjúság lelki gondozásának kiépítését, a hitoktatás megoldását. A Szentatya így fogalmazott: „Határozottan törekedni kell a keresztény örömhír inkulturációjára, és ebben számítani kell a művelt világi hívek hozzájárulására is. Új módon kell megközelíteni a gazdag magyar kulturális örökséget. E feladatok megoldásához különösen szükséges a püspökök és papjaik közötti egység, az európai országok püspökeivel való kapcsolatteremtés.”
A programokban gazdag első magyarországi látogatás augusztus 20-án délután ért véget. Repülőtéri búcsúbeszédében ismételten elhangzott a látogatás során újra-és újra hangoztatott pápai üzenet: „Arra törekedtek, hogy új, demokratikus társadalmat hozzatok létre, amely jogon és igazságon alapszik. Én hozzáteszem: nem tudjátok felépíteni ezt a világot, ha nem vagytok készen arra, hogy megvalósítsátok az irgalmasság és a szeretet értékeit.”
MK
