„Az ember Isten képmására teremtetett, ám nem Isten”

A Joseph Ratzinger bíboros elnökletével működő Nemzetközi Teológiai Bizottság a közelmúltban az embertannal kapcsolatos új dokumentumot bocsátott ki, mely olyan alapvető, aktuális témákkal foglalkozik, mint a fejlődés, a környezetvédelem és a bioetika. A dokumentum megfogalmazásakor ösztönzőleg hatott az a tény, hogy bár a technikai haladás révén a természet erőit fokozottabban tudjuk uralmunk alá hajtani, de ez egyúttal a személyre és környezetére nézve előre nem látott és visszafordíthatatlan következményeket is rejt magában. A „Közösség és Szolgálat: az Úr képmására teremtett ember” című dokumentum a tudománnyal és a technológiával összefüggő oly tárgykörökhöz kapcsolódik, mint az emberi klónozás, az embriókon végzett kísérletezés, vagy az eutanázia és a művi vetélés.

„Az ‘Imago Dei’ (Isten képmása) két hagyományos elemét a közösség és a szolgálat jelenti”, mondta Augustine Di Noia, aki a Vatikáni Rádióban nyilatkozott a dokumentumban foglaltakról. A dokumentum az ‘Imago Dei’ teológiájának leglényegesebb elemeit – test és lélek egysége, a nemek közti különbség és egyenlőség, az emberi közösség, bűn és megváltás, Krisztus képmására történő átváltozás – vizsgálja meg. „Ez a ma időszerű kérdések egész sorát - teremtés, fejlődés, környezetvédelem és bioetika – öleli fel” –, hangsúlyozza Augustine Di Noia.

Ezen utóbbi területen „az aktuális technikák a különféle betegségeknél nemcsak új és hatékony terápiát kínálnak a ma emberének, hanem azt is, hogy manipulálja önmagát” – jelenti ki. Ebből következően – a szerzetes véleménye szerint – a Nemzetközi Teológiai Bizottság új dokumentuma csak megerősíti, hogy „a bioetika terén végzett felelősségteljes szolgálat az ember biológiai integritására gyakorolt esetleges hatások egész csoportjának mély erkölcsi megfontolását igényli.”

„Isteni hasonmásként teremtve ontológiai valónk az önmagunk feletti rendelkezésnek bizonyos határt szab”; ide tartozik a szuverenitás is, „mely a miénk, és amely nem határtalan” – nyomatékosítja a dominikánus teológus. „A teremtett világ feletti hatalom részesei vagyunk és számot kell adnunk a Mindenség Urának” – vallja. „Az ember Isten képmására teremtetett, ám nem Isten”. Akkor járunk el helyesen, ha környezetünkhöz „Az isteni uralom részeseként gyakorolt s mindig ennek alárendelt szolgálat” elvét tiszteletben tartva viszonyulunk.

A fejlődés elméletével kapcsolatban abból a tényből indul ki a dokumentum, hogy „a semmiből hívta életre és szeretetre teremtményeit az Úr: íme, ebben foglaltatik a mindenség és az emberi lény teremtésének alapvető igazsága” – folytatja P. Di Noia. „A tudományos közlemények egyre összetettebb és árnyaltabb magyarázatot adnak az univerzum keletkezésére, a katolikus teológia pedig elismeréssel tekint e tanulmányokra, s mint ahogy a Szentatya említette: minden bizonnyal el is fogadja eredményeiket”, de „igen fontos, hogy a természettudományok ne lépjék túl illetékességük határait” – figyelmeztet. Mert megtörténik időnként, hogy a fejlődéssel foglalkozó különféle elméletek a világmindenségre és az ember eredetére vonatkozóan teljességgel materialista és naturalista feltételezéseket sugallnak, s kizárják az Isteni Gondviselést.

„Gondolkodási típusokról” van szó, melyek „mélységes tudatlanságról árulkodnak a katolikus filozófia és teológiai finomságai terén” – mondja Di Noia –; „ez utóbbiak mindig is tudatában voltak, hogy Istent nem csupán magának a létnek, hanem minden dolgok forrásának kell tekintenünk.” „A katolikus teológia szerint – anélkül, hogy a különböző elméletek tudományos értékét vitatná – Isten teremtő hatalma többféle fejlődési folyamatot is képes felölelni az önnön szándékának megfelelő világegyetem alkotásakor” – zárja szavait az amerikai dominikánus. A Nemzetközi Teológiai Bizottságot az első egyetemes Püspöki Szinódus kérése alapján VI. Pál hívta életre 1969-ben. Feladata, hogy segítse a Szentszék, s különösképp a Hittani Kongregáció tevékenységét; ez utóbbi hivatali hatáskörébe tartozik a kiemelten fontos elvi kérdések vizsgálata.

Az intézmény működési szabályzatát II. János Pál 1982-ben törvényileg rögzítette, s ez úgy rendelkezik, hogy a Nemzetközi Teológiai Bizottság elnöki tisztét a Hittani Kongregáció prefektusa lássa el.

Zenit/Magyar Kurír