Az emberi közösségnél több köt össze bennünket, a hit közössége – Walter Kasper bíboros köszöntője Szent András ünnepén Konstantinápolyban

Vatikán: A november 21-ei, római ünnepségek után I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka a Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa elnöke által vezetett vatikáni küldöttséggel együtt vitte el Konstantinápolyba Nazianzi Szent Gergely és Aranyszájú Szent János ereklyéit, akik korábban Bizánc pátriárkái voltak.
November 30-án, Konstantinápoly védőszentjének, Szent András apostolnak ünnepén Kasper bíboros mondott köszöntő beszédet. A főpásztor emlékeztetett rá: VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka emlékezetes jeruzsálemi találkozása óta megtört az „elkülönülés éjszakája”, s megkezdődhetett az igazságban és szeretetben folytatott párbeszéd – ennek jele a Péter és Pál apostolfejedelmek ünnepén Rómába látogató ortodox, s a Szent András ünnepén Konstantinápolyba utazó vatikáni küldöttség. Az ereklyék pár nappal ezelőtti átadása azonban még ennél is mélyebb értelmű jel, nem csupán egyszerű emberi gesztus, ajándék volt, hanem azt fejezte ki, hogy ebben a két egyháztanítóban a közös hit tanúit tiszteli mindkét egyház. Az emberi közösségnél több köt össze bennünket, mégpedig a hit közössége – mondotta Walter Kasper bíboros, majd idézte Szent Pál apostol görögül írt szavait, amelyeket köszöntője mottójául választott: „A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő kegyelme legyen mindnyájatokkal.” A Szentléleknek ez a közössége, egysége az egyházban az Eucharisztiából táplálkozik – és az ereklyék átadásában is ez fejeződik ki öröm és boldogság forrásaként.
Ugyanakkor a bíboros figyelmeztetett: ez az egységünk még nem teljes közösség: mindkét egyház híveinek túl kellene lépniük a kölcsönös gyanakváson, s nem szabadna elfeledniük, hogy a keresztségben Krisztus egy testének lettünk tagjai, s együtt imádkozzuk: „Mi Atyánk.” Sok keresztény, közöttük II. János Pál pápa is, bátorítja egymás megértését a konkrét kérdések kapcsán – Isten segítségével, az Istenszülő és a két szent egyházatya közbenjárására. Szent Gergely a nazianzi egyházszakadás megszűnése után mondta, hogy a megoszlás megsebezte Krisztus testét: „Mi, akik annyira szeretjük Krisztust, megosztottuk az ő testét. Az igazság szeretetétől indíttatva hazudtunk egymásnak… a béke utáni szeretet miatt háborúba kezdtünk” – írta akkor az egyházatya, majd hozzátette: „Megengedted nekünk, Istenünk, hogy gyűlöljük a gyűlöletet, s elvezettél bennünket a békére. Ellenfeleinken keresztül is te működsz. Megosztottál bennünket, hogy közelebb kerülhessünk egymáshoz”.
Walter Kasper bíboros végül Nazianzi Szent Gergely fohászával zárta köszöntőjét: „Együtt akarunk lenni egy lélekben, az evangéliumi hit védelméért küzdve… megtartva azt a magasztos hagyományt, amelyet atyáinktól örököltünk. Imádva meghajolunk az Atya, a Fiú és a Szentlélek előtt, a Fiút a Lélekben imádva. Bennük lettünk mindannyian megkeresztelve.” Ezután még görögül hozzátette: „A Szentlélek békéje és egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal!” VR/MK