„Az erkölcs biztosítja a társadalom életképességét, fejlődését és egységét”

Alekszij pátriárka kifejezte meggyőződését, hogy egyetlen világnézet sem tarthat igényt egyeduralomra sem Európában, sem pedig a világban. „Ideje elismerni – jelentette ki –, hogy a vallásosságnak mindenütt létjogosultsága van, beleértve a közéletet is. Ahhoz, hogy elkerülhessük a világnézetek esetleges összeütközéseit, a kultúrák között komoly párbeszédre van szükség, amelyben egyre aktívabban részt kellene venniük a hagyományos vallások és a szekularizált társadalom képviselőinek.” A pátriárka szerint a dialógus egyik tere éppen az Európa Tanács lehetne, amely megfelelő lehetőségekkel és tapasztalattal rendelkezik az európai értékekről szóló világnézeti párbeszéd vezetésében – írja a Zenit.

Hozzátette, hogy az emberi jogok fogalma, amely az európai politika legnagyobb eszméje a  szabadságról, az emberi méltóságról és erkölcsről szóló keresztény tanításban gyökerezik, annak talaján fejlődött. Ma mégis a jogok és az erkölcs közötti szakadás előtt találjuk magunkat, s ez a szakadás veszélyét jelenti az európai civilizáció számára. Éppen az erkölcs biztosítja a társadalom életképességét, fejlődését és egységét – tette hozzá a pátriárka.

Felszólalása után II. Alekszij a képviselők kérdéseire válaszolt.

A homoszexualitással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ortodox keresztények nem tudnak eltávolodni a Biblia és az Egyház apostoli hagyományából fakadó erkölcsi tanítástól. Eszerint nemcsak az ezzel kapcsolatos cselekedetek jelentenek bűnt, hanem a házastársi hűtlenség, a felelőtlen szexuális kapcsolatok, a nők szexuális kizsákmányolása, és számos más tett is, amelyek – a pátriárka lelkipásztori tapasztalata szerint –, szenvedni kényszerítik az emberi lelkiismeretet – írja a magyar ortodox honlap, a Szimandron.

Alekszij pátriárka reményét fejezte ki, hogy Oroszországban soha nem lesz vallásháború, ahogy soha nem is volt a történelem során. „Ennek érdekében Egyházunk előmozdítja a vallások közötti párbeszédet. Meg vagyunk győződve arról – mondta –, hogy ennek nem a hitek keveredésének, a teológiai kompromisszumoknak vagy a rituális kísérletezéseknek kell lennie, hanem egymás hittanítása, hagyományai, életmódja iránti tiszteletnek”.

Az Orosz Ortodox Egyház úgy látja, hogy „a keresztények, muzulmánok, zsidók, buddhisták, más hagyományos vallások hívei együtt képesek ellenállni a társadalmi bűnöknek, közösen gondoskodni az emberek méltó életéről, leküzdeni a nemzetiségi és társadalmi konfliktusokat és képviselni érdekeiket a hatalom előtt”. Ezért az Ortodox Egyház Oroszországban folyamatos kapcsolatban áll más vallások vezetőivel, nemcsak a dialógus tekintetében, hanem széles együttműködésben.

A halálbüntetéssel kapcsolatban elmondta: „Egyházunk mindig az élet megőrzése mellett lép fel, akár az anya méhében lévő gyermek életéről, akár a bűntettért elítéltek életéről van szó”.

II. Alekszij az iskolai vallásoktatás szükségességét is hangsúlyozta: „A tudásátadást szellemi-erkölcsi neveléssel kell egyesíteni. Nem arról van szó, hogy az iskolának missziós területté kell válnia, hanem arról, hogy azok a gyerekek, akik maguk, vagy szüleik törvényes döntése során már hitet választottak, megerősödhessenek az örök erkölcsi normákban, amelyek nélkül minden társadalom veszélybe kerül”.

Egyúttal kiemelte, hogy a saját kultúra iskolai oktatása különösen fontos „a globalizáció körülményei között, amikor oly fontos megőrizni saját kulturális indentitásunkat”.

Azt kérte az európai parlamenti képviselőktől, hogy „keressenek finomabb egyensúlyt az önkifejezés joga és a hívők érzéseinek tisztelete között. Hiszen amikor az ember számára valami mérhetetlenül fontos, és szándékosan megsértik az érzéseit, akkor az erkölcsi szempontból nagyon kétes cselekedet.”

Alekszij pátriárka nem értett egyet azzal az állítással, hogy az elmúlt 20 évben a vallásosság komoly hanyatlásnak indult Európában. Megállapította, hogy Oroszországban, Ukrajnában, Belorussziában, Moldáviában, Közép- és Kelet-Európa számos országában a „hit újjászületik, és a társadalmi téren aktív emberek közül egyre többen bekapcsolódnak az Egyház életébe és tevékenységébe”.

Magyar Kurír

Kép: www.multimedia.coe.int