Az EU készülő alkotmányos szerződésének tervezetébe bekerült az egyházakkal kapcsolatos javaslat is

Brüsszel: Az MTI jelentése szerint az EU készülő alkotmányos szerződésének tervezetébe csaknem szó szerint bekerült az az egyházakkal és vallási felekezetekkel kapcsolatos javaslat is, amelyet Szájer József, az Ország-gyűlés alelnöke a közelmúltban módosító indítványként nyújtott be az Európa jövőjével foglalkozó konventben.
Az EU intézményi és politikai reformjait előkészítő tanácskozó gyűlés elnöksége a testület április 3-4-ei, plenáris ülésén terjesztette elő az unió demokratikus életével foglalkozó cikkek tervezetét. Ezek egyike tartalmazza a képviselő kezdeményezése nyomán a szövegbe bekerült módosításokat, amelyek szerint az EU tiszteletben tartja a tagországaiban működő egyházaknak és vallási közösségeknek a nemzeti törvényekben meghatározott státusát, és rendszeres párbeszédet folytat velük.
Szájer József, aki az Országgyűlés egyik konventküldötte, az MTI-nek elmondta, hogy a javaslatot a brüsszeli püspöki konferencia – Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, prímás által tolmácsolt – kérése alapján terjesztette elő. A módosító indítvány elfogadását, ezen belül különösen a párbeszéd említését azért értékelte nagy jelentőségűnek, mert az unió joganyagában eddig nem szerepeltek ehhez hasonló rendelkezések. Ezt tartották a legfontosabbnak azok az egyházak is, amelyekkel erről eddig konzultált – fűzte hozzá.
Érdekes fejleményként említette, hogy bekerült a tervezetbe egy olyan passzus is, amely első ízben tér ki arra, milyen módon léphet ki egy tagország az EU-ból. A hatályos közösségi joganyag ezzel a problémával sem foglalkozik, a csatlakozásra, illetve az erről tartandó népszavazásra készülő országok közvéleményében viszont gyakran felmerül ez a kérdés.
A vonatkozó cikk tervezete szerint bármely tagállam hozhat olyan döntést, hogy alkotmányos rendelkezéseivel összhangban kilép az unióból. Ebben az esetben először értesítenie kell erről a szándékáról az EU tanácsát, majd ennek alapján tárgyalások kezdődnek az unió és az érintett állam között a kilépés feltételeit meghatározó megállapodásról.
Szájer József szerint ez az unió önvédelmét szolgáló intézkedés lenne, s az indoklásában is szerepel, hogy lehetnek olyan tagországok, amelyek tartósan más célokat követnek, mint a többiek, ezért egy ilyen nagy létszámú szervezetben célszerű a kilépés lehetőségéről is intézkedni.
Az alkotmányos szerződés arról is rendelkezik, milyen indokokkal és eljárás alapján lehet felfüggeszteni egy tagországnak a tagsághoz fűződő jogait.
Az ehhez vezető eljárás olyan esetekben indulhat meg, amikor – a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament, vagy az Európai Bizottság megindokolt javaslata alapján – a tanács arra a következtetésre jut, hogy az adott országban fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének a veszélye. MTI/MK