
Ezt Louis Michel, az EU fejlesztésért és humanitárius segítségnyújtásért felelős biztosa március 4-én jelentette be Brüsszelben. A segély összege tovább nőhet, amennyiben az élelmiszerárak közelmúltban kezdődött drasztikus emelkedése tovább folytatódik.
A segély legnagyobb része olyan „prioritást élvező területeknek” jut majd, mint Szudán, Csád, Kenya, Etiópia, Uganda, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Tanzánia, Burundi, a Száhel-övezet országai, Libéria, Zimbabwe, Afganisztán, Nepál, Srí Lanka, Kolumbia és a Palesztin Területek – olvasható az Európai Unió honlapján.
A Bizottság becslései szerint a program mintegy 19 millió embernek nyújt konkrét segítséget: leginkább gyermekek és fiatal anyák, menekültek, és menekülteket befogadó országok lakossága. A projekt ugyanakkor nemcsak a természeti katasztrófák, járványok vagy fegyveres konfliktusok sújtotta térségekben élők élelmezésének közvetlen támogatását tűzi ki célul, hanem magában foglal olyan hosszú távú intézkedéseket is, mint a vetőmagok, mezőgazdasági gépek biztosítása vagy a műtrágya használatának terjesztése.
A Bizottság egy olyan krízisalap létrehozását is szeretné elérni, amely lehetővé tenné a segélyek reálértékének megőrzését az élelmiszerárak emelkedése esetén is. Az élelmiszerek árszintjének közelmúltban bekövetkezett gyors növekedése a magas olajárakkal, a kínai és indiai lakosság fogyasztásának megugrásával, valamint a tavalyi rossz terméssel magyarázható.
A SIR közlése szerint az anyagi támogatás az ENSZ tevékenységével összhangban és az EU hivatalainak közvetlen felügyelete alatt, az adott országokban működő nem kormányzati szervezeteken és a Nemzetközi Vöröskereszten keresztül jut el a rászorulókhoz.
Magyar Kurír