Az Eucharisztia – a húsvéti misztérium emléke

Az imaóra után Philippe Barbarin bíboros, lyoni érsek előadása következett. Beszédében hangsúlyozta: az Eucharisztia nem csupán megemlékezés, hanem döntés is. Húsvétkor Krisztus szabadon döntött a kereszthalál mellett a világ üdvösségéért. Jézus hív bennünket a szentmisére, és egyben döntés elé állít: döntenünk kell, hogy vállaljuk-e az Eucharisztiát, vagy sem. A húsvéti misztérium szempontjából az Eucharisztia egyben a kereszt vállalása is. Ha az Eucharisztiára igent mondunk, akkor a keresztet is elfogadjuk.

Ezután Nicolas Buttet, az Eucharistein testvéri közösség alapítójának elmélkedése következett. Nicolas testvér a húsvéti misztérium fényében az Eucharisztiát mint a megbocsátás szentségét jellemezte. Húsvétkor Isten „kiengesztelte önmagával a világot”, vagyis megbocsátotta az ember bűneit. Ez a megbocsátás minden szentmiseáldozattal megújul, ezért nekünk, akik az Eucharisztiát magunkhoz vesszük, kötelességünk a megbocsátást gyakorolni.

A szentmise főcelebránsa Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek volt. Szentbeszédében többször feltette a kérdést: az Eucharisztiában mire emlékezünk? Az Eucharisztia nem csupán megemlékezés valamiről: minden szentmisén tanúi vagyunk annak, hogy Krisztus áldozata megújul. Amikor az Oltáriszentséget magunkhoz vesszük, Krisztus áldozatának részesei vagyunk – fogalmazott.

A nap hátralevő részében különböző szimpóziumokon lehetett részt venni, amelyeken az elhangzottakról, illetve az Eucharisztia missziós küldetéséről volt szó.

Androvich Tamás/Magyar Kurír