A La Stampa című olasz napilap többnyelvű vallási honlapja, a Vatican Insider idézte az európai tisztségviselőt, aki kifejtette: Európában az egyik legkényesebb, tisztázásra váró téma az iskolai hitoktatás. A kontinens legtöbb államában kétségtelenül nagy hangsúlyt fektetnek rá, de nem minden országban tanítanak kizárólag egy adott vallást – például a katolikust.
E gyakorlatot csak néhány államban folytatják, így például Olaszországban a hitoktatás a katolikus vallás oktatását jelenti, mint ahogy Görögországban vagy Cipruson az ortodox, Törökországban a muzulmán vallás alkotja a tantárgy lényegét.
Tizenkét országban több vallást ismertetnek meg a diákokkal: a keresztény, a zsidó, az iszlám és a buddhista hitet is oktatják. Svédországban, Nagy-Britanniában és Svájc néhány kantonjában az felekezetközi, a felekezetek egymáshoz való viszonyára vonatkozó ismereteket is átadják a tanulóknak.
Vannak azonban olyan sokvallású országok is, ahol az egyes felekezetek jogosan várják, hogy vallásukról tanulhassanak az iskolában. Az alapvetően katolikus Németország déli részén nem ritka, hogy török nyelven tanulnak a fiatalok az iszlámról. Bulgáriában vagy Oroszországban ugyanabban az iskolában tanítják a különböző vallásokat, így az ortodoxot és az iszlámot.
Az ombudsman szerint Európában jelenleg csak három országban - Franciaországban, Szlovéniában és Magyarországon - nem része a tantervnek a hitoktatás. Néhány államban, így Lengyelországban vagy Szlovákiában, a hitoktatás az etika tantárgy alternatívájaként jelenik meg.
A vizsgált 31 európai országból 17-ben a hitoktatást állami irányítással szervezik meg, és csupán néhányban tartozik a püspökök hatáskörébe. Számos országban a hitoktatóknak felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük; máshol elég, ha a pedagógus egyházi igazolást szerez.
MTI/Magyar Kurír