Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának közleménye

Szarajevó: Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa október 3-6. között tartotta plenáris ülését Szarajevóban, a boszniai-hercegovinai püspöki konferencia meghívására. A találkozó résztvevőit Vinkó Puljic, a város bíboros, érseke köszöntötte, az ülést Amédée Grab churi püspök, a tanács elnöke, valamint a két helyettes elnök, Josip Bozanic zágrábi érsek és Cormac Murphy O’Connor westminsteri bíboros vezette.
A plenáris ülés témája idén az evangelizálás és a hit átadása volt, különös tekintettel korunk modern társadalmára és a pluralista Európára. A főpásztorok közleményükben hangsúlyozzák, hogy mindazok, akik részesültek a keresztség és a bérmálás szentségében, arra kaptak meghívást, hogy az evangelizálás főszereplői legyenek. Pótolhatatlan szerepet töltenek be a sajátos hívások, amelyek a megszentelt életre, a papi szolgálatra szólnak, és amelyek száma ma földrészünkön csökkenőben van. A papi és szerzetesi hivatások ma is rendkívül jelentősek a kultúrák párbeszédének előmozdításában, ezért fontos, hogy a hivatásébresztés elsődleges feladata legyen az egyházmegyékben, a plébániákon.
A plenáris ülés másik nagy témája az ökumenizmus előrehaladásának kérdése volt. A főpásztorok hangsúlyozták a 2001-ben Strasbourgban aláírt Ökumenizmus Charta jelentőségét, amely alapvető dokumentum a párbeszéd és az európai egyházak közötti együttműködés szempontjából. Utalás történt egy esetleges harmadik ökumenikus összejövetelre, amelyre azonban nem kerülhet sor 2006 előtt.
A püspökök tájékozódtak az oroszországi katolikus egyház helyzetéről, amelynek a Szentszékkel való kapcsolatát próbára tette egy püspök és számos pap indok nélküli kiutasítása. A teljes ülés résztvevői imáikról és szolidaritásukról biztosították az oroszországi katolikus híveket, sürgetve a szorosabb együttműködést a vallásszabadság védelme és az ökumenikus kapcsolatok helyreállítása érdekében.
A vallásközi párbeszéddel kapcsolatban a főpásztorok megállapították, hogy 2001. szeptember 11. után még nagyobb szükség van a keresztény-iszlám kapcsolatokban a kölcsönös tisztelet növekedésére, főleg ami az iszlám országokban élő keresztény kisebbségeket illeti. Érintették a püspökök az európai országokban egyre inkább jelenlévő buddhizmus kérdését is.
A földrész újraegyesítésének folyamatát illetően a főpásztorok emlékeztettek II. János Pál pápa ismételt felhívásaira, kifejezve aggodalmukat azért, hogy az európai alkotmánytervezetben figyelmen kívül hagyják a hit fontosságát. Az évszázadok során a kereszténység alapvetően hozzájárult a földrész kulturális és lelkiségi örökségének kialakulásához. Ennek meg nem említése törékennyé tenné Európa identitását és jövőjét.
A földrész püspökei megvitatták még Bosznia-Hercegovina helyzetét, valamint a szentföldi tragédiát, amely végtelen fájdalom forrása. Ugyancsak aggodalomra ad okot az új évezred elején kialakult nemzetközi helyzet, különösen egy esetleges összeütközés Irakkal. Európa és a világ politikai felelőseinek komoly kötelessége a globális közjó védelme a békét fenyegető veszélyekkel szemben. VR/MK