Madrid: A spanyol főváros érseke, Antonio Maria Rouco Varela bíboros Madridban végzett püspöki szolgálatának tizedik évében nyilatkozott az Alfa és Omega című spanyol hetilapnak, s ebben elemezte az ország jelenlegi helyzetét, hangsúlyozva, hogy azt csak a tágabb, vagyis az európai valóság fényében lehet megfelelően értelmezni.
A főpásztor kifejtette: Európa mai társadalmát az utolsó évtizedek történelmi eseményeinek függvényében kell szemlélni. A Berlini Fal leomlása után, a marxizmus krízisét követően nem tudtunk megfelelő tájékozódási pontokat találni, és ennek következtében az európai kultúra nem jutott tovább a liberális humanizmus határainál, amelyek tanbeli és erkölcsi relativizmusban fogalmazódnak meg. Ráadásul a ’60-as, ’70-es években szinte általánossá vált egy olyan életfelfogás, miszerint az európai jóléti társadalomban elsősorban a jó kereset és a szórakozás az, ami számít.
Ezen tényezők eredménye egy posztmodern kultúra, mely szekularizált és felületes, így képtelen észlelni, hogy saját politikai rendje kerül veszélybe, amikor történelmét elfelejti. Könnyen megfigyelhető, hogy különösen a fiatalabb nemzedék milyen nagy – Spanyolországban egészen drámai mértékű – történelmi tudatlanságban él. Nem ismerik múltjukat, nem tudják, hogy valójában kik is ők. A saját történelmünk elfeledését a ’70-es és ’80-as évek azon pedagógiai rendszerei is előmozdították, amelyek csupán a kreativitást részesítették előnyben, a rendszeres és módszeres tanulás rovására, elhanyagolva az emlékezőképesség, a gondolkodás fejlesztését.
Ezek a tanítási rendszerek minden téren nagyon alacsony szintű képzést nyújtottak. A jelenlegi spanyol kormány által felvetett kényes témák hátterében – eutanázia, abortusz, hitoktatás, az egyházi intézmények finanszírozása, a gyorsított válások kérése – Rouco Varela bíboros az európai emberkép válságát látja. Az európaiak elfelejtették saját keresztény gyökereiket. A fent említett viták azt bizonyítják, hogy „hiányzik a felelősségérzet, és nem vesszük komolyan az emberi élettel kapcsolatos gondokat, valamint, hogy elhanyagoltuk a filozófiai képzést is.
A jelek szerint figyelmen kívül hagyjuk a demográfiai krízist is. Nem látni azt, hogy Európa olyan kontinens, amely elöregedés miatt haldoklik, annyi, mint vaknak lenni” – mondta a bíboros. Hozzátette azonban, hogy mindezek ellenére, láthatók a remény jelei is, hiszen azért Spanyolország és Európa nincs kizárólagosan a szekularizációt előmozdítók kezében. Számos olyan személy és intézmény is van, amelyek a keresztény hit világosságában tárgyalnak Európa megoldásra váró nehézségeiről. A madridi egyházmegye életével kapcsolatban az érsek különös örömmel emelte ki a virágzó és reménykeltő ifjúságpasztorációt.
VR/MK