Az idő és az örökkévalóság ura – 2008. május 6.

Azzal, hogy modern szóval élve aktív életet élünk, beosztjuk minden percünket, és tudatosan ki akarjuk használni időnket, annál jobban szeretnénk az örökkévalóságot is uralni. Abba a tévedésbe esünk, hogyha az időt uraljuk, urai leszünk az örökkévalóságnak is.

Felgyorsult világban élünk, mondjuk sokszor. Ez nem igaz, a világ nem gyorsul fel magától, hanem a bűn miatt kapkodó ember pörgeti fel. Várható, hogy ezután még inkább így lesz. Úgy látszik, ma egyedül a természeti katasztrófák térítenek észre egy kissé bennünket, mert akkor valamelyest szolidárisak leszünk egymáshoz.

Akaratlanul is megmutatjuk, hogy Istenre hangolt lények vagyunk. Azért gyorsítjuk a világot, mert nem vagyunk elégedettek a jelenlegi állapottal, és a bűnnel is viaskodunk, azokkal a gonoszlelkekkel, akiknek érdeke, hogy a teremtett világ, együtt az emberrel, vesszen bele önmagába, és legyen elég önmagának.

Jól használjuk fel időnket, de néha feledkezzünk bele az örökkévaló Istenbe!

Sánta János