Az idősek erőforrást jelentenek – a Sant’Egidio Közösség jelentése

Kitekintő – 2013. február 9., szombat | 10:55

A XXI. századot a lakosság elöregedése jellemzi és egyre nagyobb hatással lesz a világ demográfiai átalakulására. Fel kell ismerni ennek elkerülhetetlenségét és minden szinten fel kell készülni arra, hogy ezt a kihívást lehetőséggé lehessen átalakítani.

Ez a javaslata annak a jelentésnek, amelynek címe: „Elöregedés a XXI. században: célkitűzések és kihívások”. A Szent Egyed Közösség januárban mutatta be a dokumentumot, amelyet az ENSZ Alapítvány a lakosságért és a HelpAge International nem-kormányzati szervezet tett közzé.

A világon ma minden másodpercben két 60 évessel van több. Egy milliárdan lesznek 10 év múlva és kétmilliárdan 2050-ben. Ötből négyen majd a fejlődő országokban élnek 74-83 év közötti várható élettartammal. Az élethossz tehát növekedőben van világszerte, ami nagy siker – állapítja meg a jelentés. Ez annyit jelent, hogy javul a táplálkozás, a higiénia, az orvostudomány fejlődése és az oktatás. Ez előnyös a 60 év felettiek jelentős produktivitása szempontjából is.

Az idősek erőforrást jelentenek az ingyenesség, a családok támogatása szempontjából, mert Afrikában pl. az AIDS miatt hiányzik a felnőttek egy teljes nemzedéke. A hosszú élet globális lehetőséggé válhat, ha pozitív intézkedések születnek, mint ahogy egyes országokban történt az elmúlt 10 évben. Az Egyesült Államokban pl. az idősek megválaszthatják, hogy milyen egészségügyi szolgáltatásokra van szükségük, Ázsiában pedig az idősek házi segítségnyújtási hálózatot és közös gazdasági tevékenységet szerveznek maguknak. Ez lehetővé teszi a gazdasági erőforrásokkal nem rendelkező időseknek, hogy otthonukhoz közeli apró mezőgazdasági munkákat végezzenek és részesei maradjanak a termelésnek.

Az öregedés ugyanakkor kihívást is jelent. A világ minden részéről megkérdezett 1300 idős emberrel készített felmérés szerint 53%-uk nem tudja kifizetni az egészségügyi alapellátást, 34%-uk nem tudja gyógykezeltetni magát, 43%-uk erőszaktól tart. Tehát nagyobb biztonság megteremtésére van szükség. Új megközelítéssel kell viszonyulni a társadalmi felépítés, a munka, a generációk közötti kapcsolatok kérdéseihez, amely komoly politikai elkötelezettségre és a statisztikák pontos ismeretére épül.

A világ legszegényebb országaiban, mint Nepál, Bolívia és Lesotho, bevezették a szociális nyugdíjat, amelyhez azonban csak öt idős közül egy jut hozzá, tehát nem oldja meg gazdasági problémáikat. Ugyanakkor előmozdítja, hogy az időseket a családokban tartsák, mert foglalkoznak a gyermekekkel és hozzájárulnak a család költségvetéséhez. Ha ehhez hozzákapcsolódik még a családok és a közösségek támogatása illetve az idősek integrációja a fejlesztési programokba, akkor jelentős fordulat következhet be az elöregedő társadalom jelenségének értékelésében és lehetővé válik, hogy a kihívást lehetőséggé alakítsuk.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír