A folyóirat minden évben tízes listát készít a katolikus egyház életének legjelentősebb személyiségeiről.
1. A névtelen, üldözött keresztények
A lista első helyét a hívek százainak, ezreinek tartották fenn, akik világszerte a vallásszabadságért küzdenek, és akiknek nevét azért sem lehetne közzé tenni, mivel veszélybe kerülne életük. Azokról a személyekről van szó, akik a legnagyobb nehézségek között is bátran ragaszkodnak katolikus hitükhöz, vallási önazonosságukhoz. A folyóirat idézi XVI. Benedek pápa szavait, aki tavaly karácsony másnapján, Szent István vértanú ünnepén tisztelettel adózott mindazoknak a keresztényeknek, akiket hitük miatt üldöznek, azoknak a katolikusoknak, akiket a római pápa iránti hűségük miatt bántalmaznak. „Az egész egyház csodálja példájukat és imádkozik, hogy legyen továbbra is erejük a kitartáshoz, annak tudatában, hogy szenvedésük – még akkor is, ha pillanatnyilag kudarcnak tűnik – a győzelem forrása” – mondta a Szentatya.
2. I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka
Az indoklás szerint az ortodox pátriárka „a nemzetközi vallási színtér egyik legkiemelkedőbb személyisége volt az elmúlt évben, miután meghívta, majd nagy szeretettel fogadta XVI. Benedek pápát Isztambulban.”
A pápa törökországi apostoli látogatása során, tavaly november 30-án a közös liturgia alatt békecsókot váltott Bartolomaiosz pátriárkával – Eleuterio Fortino, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának munkatársa szerint erre korábban nem volt példa liturgikus keretek között.
3. Pietro Parolin prelátus, a Szentszék államközi kapcsolatokért felelős titkárságának helyettes vezetője
Azt szokták mondani, hogy a vatikáni diplomácia az egyik legtapasztaltabb és leghatékonyabb a világon. Ez talán túlzás, de sok római nagykövet nagyra értékeli vatikáni partnereinek munkáját. Kik ezek a diplomaták? – teszi föl a kérdést a folyóirat. A pápa után az államtitkár – jelenleg Tarcisio Bertone bíboros –, majd az államközi kapcsolatok titkára – jelenleg Dominique Mamberti érsek – áll. Rajtuk kívül azonban a háttérben más, nagyon hatékony munkatársak is tevékenykednek, közöttük van Pietro Parolin prelátus.
A vatikáni diplomata 1986 óta áll a Szentszék szolgálatában, húsz éven át apostoli nunciusként utazta be a világot, és kötött megállapodást számos országgal. Jelen volt, amikor XVI. Benedek pápa muzulmán vezetőkkel találkozott, illetve amikor fogadta Ehud Olmert izraeli miniszterelnököt. Amikor feszültté vált a kapcsolat Vietnámmal és Észak-Koreával, Parolin prelátus személyesen utazott el az érintett országokba, hogy megoldást találjon a kényes diplomáciai kérdésre.
Õ volt az, aki tavaly novemberben az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójára rendezett megemlékezésen a Római Magyar Akadémián felolvasta a Vatikán államközi kapcsolatai akkori titkárának, Giovanni Lajolo érseknek a levelét, amelyben a forradalom el nem évülő értékeit méltatta.
4. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása
Ki Európa legelső katolikus vezetője? – teszi fel a kérdést a cikk: Erdő Péter bíboros, akit tavaly októberben megválasztottak az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökének. A szervezet 34 ország főpásztorainak konferenciáját foglalja magában és jóval túlmutat Európa földrajzi határain. (Erről bővebben tegnapi írásunkban számoltunk be.)
5. Elisabetta Valgiusti filmrendező
A világ keresztény kisebbségeiért végzett erőfeszítéseiért kapta az elismerést. Azokról a keresztény közösségekről készít filmeket, akik háborús területeken élnek, vagy akiknek nagyon eltérő kultúrákkal kell együtt élniük, és akikről a világ nagy része gyakran elfeledkezik.
A filmrendezőnő a „Salva i Monasteri” (Mentsd meg a kolostorokat) Alapítvány elnöke, amelyet azért hozott létre, hogy a keresztények helyzetére irányítsa a figyelmet olyan területeken, mint Koszovó és Irak, ahol a kereszténység és öröksége üldözésnek és rombolásnak van kitéve. (www.salvaimonasteri.org)
6. Caroline Cox bárónő
Anglikán bárónő, a nagy-britanniai Lordok Háza korábbi alelnöke, aki a gyengék és a védtelenek emberi jogaiért végzett szolgálat bajnoka. Erős egyénisége és kitartó, rabszolgaság-ellenes kampányai miatt a „Brit Jeanne D’Arc”-nak is nevezik. A jelenség ugyanis ma is létezik, különösképpen Szudánban.
Az évszázadok során kb. 11-14 millió afrikait hurcoltak el rabszolgának a Szaharától délre eső területekről arab és muzulmán országokba. Caroline Cox az Andrej Szaharov Alapítvány igazgatója, és számos más emberjogi szervezet vezetője. Célja, hogy olyan emberekhez érjen el, akik kiesnek a nemzetközi segélyszervezetek látóköréből.
7. Yehuda Levin ortodox rabbi
Az 52 éves brooklyni 9 gyermekes családapa az egyik legismertebb és legnagyobb tiszteletnek örvendő ortodox zsidó vezető Amerikában. Több mint 25 éve az élet és a család értékekeinek védelméért küzd.
Az ortodox rabbi minden évben részt vesz a január 22-i washingtoni katolikus életvédő felvonuláson, 1990-ben találkozott II. János Pál pápával és tájékoztatta őt a zsidó életvédő tevékenységről. Yehuda Levin rabbi kiállásának köszönhető, hogy 2000-ben, amikor agresszív kampány indult a Szentszék ENSZ megfigyelői státuszának megszüntetéséért, nem sikerült a szekuláris erők terve. A rabbi ugyanis támogatta az Egyház jelenlétét a szervezetben és hangsúlyozta, hogy erre szükség van az ENSZ politikai és morális „egészsége” érdekében.
Szintén Levin rabbi által kezdeményezett nemzetközi nyomásnak köszönhető, hogy nem jöhetett létre a tavaly augusztusra tervezett homoszexuális felvonulás Jeruzsálem szent helyei környékén, csak novemberben egy kis, félreeső stadionban, rendőri felügyelet mellett.
„Zsidók, keresztények és más vallások hívei is szüntelen támadásnak vannak kitéve. Sokan fel sem ismerik, vagy ha igen, haszontalan engedményeket tesznek az összeférés érdekében. Nem hiszek a szekularizáció előtti meghunyászkodásban. Én kiállok erkölcsi elveim mellett és kérem azokat, akik osztoznak ezekben az elvekben, hogy csatlakozzanak hozzánk” – vallja az ortodox rabbi.
8. Habsburg Ottó
Európában, a kereszténység bölcsőjében a kereszténység politikailag inkorrektté vált – kezdi az elismerés indoklását a lap. Európa a XXI. század amnéziában szenvedő gyermeke, ahol egyes országokban a Mohamed a legdivatosabb, bejegyzett fiúnév. Az „európai probléma” súlyos teherként nehezedik XVI. Benedek pápára. Erre a kihívásra senki sem személyesíti meg jobban a katolikus választ, mint Habsburg Ottó. Több évtizedes politikai szolgálata során a legjobb példát adta Európa keresztény múltjáról, reménnyel tekintve a földrész békés, egységes és szintén keresztény jövője felé.
Az Inside the Vatican folyóirat januári száma egy másik cikket is szentel Habsburg Ottónak, aki decemberben járt Rómában. Ebben az idős politikus a mai Európáról szólva megelégedéssel állapította meg, hogy sikeresen halad előre a földrész egységesülése, ugyanakkor hozzátette: „a test lélek nélkül nem élhet sokáig. Európa jelenleg test lélek nélkül”.
Az angol nyelvű lapban Habsburg Ottó többek között szól a Szentatyához fűződő évtizedes barátságáról is, amelyről a Vatikáni Rádió magyar adásának is beszélt.
9. Jesús Colina
A Zenit hírügynökség igazgatója azért nyerte el az újság elismerését, mert 1997-ben létrehozta a Zenit világméretű internetes katolikus hírügynökséget.
A független, nonprofit hírügynökség a katolikus egyház üzenetének terjesztésére összpontosítja tevékenységét, különös hangsúlyt fektetve az egyház társadalmi tanításának népszerűsítésére. A Zenit 14 országból 52 munkatárssal dolgozik, 6 nyelven olvasható és több mint 400 ezer előfizetője van.
2006-ban a „Path to Peace” Alapítvány által létrehozott „Servant of Peace” (a Béke szolgája) díjat Jesús Colina kapta meg az Egyházért végzett szolgálata elismeréséül, amely során a békéről és a személy méltóságáról szóló tanítást terjesztette és követte a Szentszék ENSZ-ben folytatott tevékenységét.
Jesús Colina 1991 óta dolgozik újságíróként Rómában. Számos spanyol és angol nyelvű média tudósítója. Egyike a H2O katolikus hírtelevízió 4 alapítójának. November 26-án XVI. Benedek pápa kinevezte a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának 19 új tanácsadója közé.
10. Fernando Botero
A 74 éves kolumbiai művészt azért tüntette ki elismeréssel az angol nyelvű havilap, mert művészetével tiltakozik a hazájában és a világon zajló kegyetlen háborúk ellen. A személy veleszületett emberi méltóságának erőteljes védelmezője és a béke hirdetője. A legismertebb ma élő latin-amerikai művész a nagy, kövérkés emberi alakokat ábrázoló bronz szobrairól és festményeiről híres. Legutóbbi, nagy figyelmet felkeltő alkotásai az iraki foglyok kínzását ábrázolták.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír