Az Irakban foglyul ejtett olasz családok béketüntetése Rómában

Vatikán: Április 29-én csütörtökön délután öt órakor, az Angyalvárnál kezdődött és a Szent Péter térig vezetett az a felvonulás, amelyet az Irakban túszul ejtett olasz foglyok hozzátartozói kezdeményeztek szeretteik szabadon bocsátásáért és a sokat szenvedett ország békéjéért. A túszok családtagjai előzőleg azzal a kéréssel fordultak honfitársaikhoz, hogy az eseményt ne használják fel politikai célokra, így a résztvevő politikusok csak magánemberként jelentek meg a tüntetésen. Mintegy ötezren vonultak végig a Via della Conciliazione sugárúton, szivárványszínű, Pace – béke feliratos zászlóval, jól ismert, kormányellenes jelszavakat skandálva, követelve Olaszország azonnali kivonulását Irakból.
Pápai üzenet
A rendhagyó tüntetés végcélja a már szentszéki felségterületnek számító Szent Péter tér volt, amelynek közepén, az obeliszknél Giovanni Lajolo érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok titkára, valamint a túszok egyházmegyéjéből érkezett püspökök várakoztak, hogy fogadják a felvonulás résztvevőit, élükön a családtagokat. A mögöttük lévő sorokban jelen volt az olaszországi iszlám közösség uniójának küldöttsége, valamint a Pax Christi katolikus szövetség képviselői. A térre érkező menet mély csendben hallgatta meg a szentatya üzenetét, amelyet Giovanni Lajolo érsek olvasott fel, és amellyel II. János Pál pápa maradéktalanul válaszolt a túszok hozzátartozóinak elvárásaira. Dolgozószobáinak ablakai zárva maradtak, de nagy taps fogadta Lajolo érsek bejelentését, hogy a felvonulással egyidejűleg, kápolnájában könyörögve Istenhez a túszok szabadulásáért, lélekben csatlakozott az egybegyűltekhez.
Ugyancsak nagy taps fogadta Lajolo érsek azon bejelentését, hogy a pápa csütörtökön reggel, Olaszország társvédőszentje, Sziénai Szent Katalin liturgikus ünnepén, az Irakban fogságba ejtett túszokért ajánlotta fel szentmiséjét, valamint mindazokért, akik abban az országban szenvednek. Mindnyájukat Mária, Krisztus és a mi Anyánk oltalmába ajánlotta. Az egyetlen Isten nevében, aki egy napon mindnyájunkat megítél, II. János Pál pápa megújította sürgető kérését az emberrablókhoz: minél előbb adják vissza a foglyul ejtett személyeket hozzátartozóiknak. A túszokat atyai érzéseiről biztosította, és arra buzdította őket, hogy továbbra is bátran és reménykedve tartsanak ki e nehéz megpróbáltatás idején.
A túszok hozzátartozóit, illetve mindazokat, akiket érzelmi szálak fűznek a foglyokhoz, a pápa lelki közelségéről biztosított ezekben az aggodalommal és szorongással teli pillanatokban.
Üzenetében a szentatya meggyőződését fejezte ki, hogy minden lehetségest megtesznek a túszok épségének biztosításáért és mielőbbi kiszabadításukért. Köszönetét fejezte ki ugyanakkor mindazoknak, akik azon fáradoznak, hogy Irakban helyreállítsák a kiengesztelődés és párbeszéd légkörét, az ország teljes szuverenitása és függetlensége visszanyerésének távlatában, megteremtve a biztonságot az egész lakosság számára.
II. János Pál pápa arra buzdította Irak szeretett katolikus közösségét és az ország minden keresztényét: továbbra is törekedjenek arra, hogy helyreálljon az egyetértés légköre, a közjó érdekében megvalósuljon az ország minden vallási és társadalmi csoportja közötti együttműködés.
A szentatya mindenkit arra szólított fel: imádkozzon Istenhez, aki szereti minden ember életét, és nem akarja senki halálát sem. Imádkozzanak továbbá a fájdalmas esemény pozitív befejeződéséért.
Az üzenet felolvasása után Giovanni Lajolo érsek arra szólította fel az egybegyűlteket, hogy egyperces csöndes imával fohászkodjanak Istenhez, majd közösen elimádkozták a Miatyánkot, a Salve Regina Mária imát és a rózsafüzér egy tizedét. Lajolo érsek reményét fejezte ki, hogy május, a Szűzanyának szentelt hónap, meghozza a túszok számára a szabadulást.
A felvonulásról és a szentatya üzenetéről tájékoztatott mind az al-Dzsazíra katari székhelyű tévéállomás, mind a dubaji székhelyű al-Arabíja műholdas tévéadó. A szentatya üzenetéből azt a mondatot emelték ki, amelyben az egyetlen Isten nevében kéri a túszok kiszabadítását. VR/MK