Az iszlám és a nyugati világ – 2005. július 30.

Félünk az iszlámtól. Az ember attól fél, amit nem ismer. Az elmúlt évszázadok alatt vette-e a fáradságot a nyugati világ, hogy jobban megismerje a rajta kívül álló népek kultúráját. Úgy tűnik, hogy nem, mert csak annyira kellettek, amennyire hasznosak a piacgazdaság szempontjából. Így hát ne csodálkozzunk azon, hogy egy ismeretlen világ bizony jócskán beletenyerel a maga puhány jólétében fürdő nyugati világba.

Másik felvetés: Isten nevében, de semmiféle eszme jegyében sem lehetséges, hogy bárki megölje a másikat, még akkor sem, ha önmagával is végez. Isten senkit nem ránt bele az örök üdvösségbe, mert az üdvösség nem egy fortyogó tócsa, ahová öngyilkos merénylők magukkal rántanak gyanútlan embereket.

Isten nem robbantással, hanem Jézus szavával térít meg bennünket. Viszont erkölcs nélküli észjárásunk közepette jó lenne, ha Jézus szava robbanás erejével hatna. Amíg nem vesszük komolyan Krisztust, úgy látszik, csak akkor féltjük életünket, ha egyesek öngyilkos akciói azt veszélyeztetik.

Sánta János