Az MKPK Ifjúsági Bizottsága Tanácsadó Testületének téli ülése

Budapest: November utolsó napján ülésezett az MKPK Ifjúsági Bizottságának Tanácsadó Testülete. Erről kérdezte szerkesztőségünk Gábor Miklóst, aki elmondta: az egyházmegyei ifjúsági referensek beszámoltak az elmúlt két hónap ifjúsági rendezvényeiről, különös hangsúlyt fektetve a legtöbb egyházmegyében megrendezett kölni utótalálkozókra. Az ülésen 13 egyházmegye referensei voltak jelen, köztük a Debrecen–Nyíregyházi és a Váci Egyházmegye újonnan kinevezett referensei.

Szó esett a közeljövő programjairól, illetve terveiről, s kiderült, hogy a Székesfehérvári Egyházmegyében és a Veszprémi Főegyházmegyében is döntés született egy-egy ifjúsági iroda felállításáról. Így már hét olyan iroda lesz az országban (a többi Egerben, Szombathelyen, Nyíregyházán, Szegeden és Budapesten működik, illetve több kisebb iroda létezik a Kalocsa–Kecskeméti Egyházmegyében), amelyek a jövőben segíteni fogják a hatékony és színvonalas ifjúsági munkát.

„Idő hiányában arról nem esett szó, de mindenképpen megfontolás tárgyát kell képeznie” – fűzte hozzá Gábor Miklós – „hogy ebben a hat irodában a munka összehangolása érdekében milyen fejlesztéseket lehetne végrehajtani.” Példaként említette, hogy három ifjúsági iroda a taizéi találkozóra való jelentkezésnél elvállalta azt a feladatot, hogy a taizéi közösség által felkért összekötőknek háttérsegítséget nyújt többek között az adatbevitel terén, ezzel lényegesen megkönnyítve a szervezést összefogó KIM- iroda munkáját. Egyébként a legtöbb egyházmegye indít csoportokat a milánói taizéi találkozóra.

Az ülésen beszámolót hallgattak meg a lisszaboni városmisszióról, illetve, a Hajszolóról. Kiderült: az országos ifjúsági vezetőképző az év elején 84 jelentkezővel indult, de még a lemorzsolódás után is 70 ember folytatja a kurzust három helyszínen; Pécsett, Kosdon és Győr-Ménfőcsanakon.

Már Ausztriában, Németországban és Svájcban is sikerrel zárult a „72 óra kompromisszum nélkül” nevű projekt, amelynek lényege, hogy fiatalok három napon keresztül valamilyen szociális tevékenységet végeznek, a társadalom számára is értékelhető, illetve hasznos eredménnyel. A Tanácsadó Testület ülésén sokan kinyilvánították szándékukat, hogy szívesen részt vennének egy hasonló projektben, a pénzügyi és szervezési feltételek azonban kidolgozásra várnak.

A Tanácsadó Testület két héttel ezelőtt Balatonbogláron tartott egy kétnapos találkozót, úgynevezett „ifjúságpasztorációs tanulmányi napokat”, amelyen a referensek nagy része, és Balás Béla kaposvári megyéspüspök is jelen volt. Gábor Miklós elmondta: az egyik nagy téma volt az egyházi iskolák megjelenésének hatása az ifjúságpasztorációra.

„Ezt a témát elég alaposan körbejártuk Száraz László atyával, aki amellett, hogy móri plébános, az ottani katolikus általános iskola püspöki biztosa, sőt egy időben igazgatója is volt. László atya ugyanakkor korábban az ifjúsági referens feladatát is ellátta az egyházmegyében, de most is együttműködik a jelenlegi referenssel. Magával hozta egy volt diákját, aki jezsuita novícius. Az ő tapasztalataiból az derült ki, hogy az egyházi iskola – miközben a hitéletet komolyan vevő családoknak segítséget tud nyújtani a gyermekek keresztény nevelésében – nem feltétlenül segíti elő az ifjúságpasztorációs munkát, legfőképpen a diákok egyházközségekbe, közösségi életbe való visszakapcsolódását az iskola befejezése után. Úgy látja, hogy az iskolai keretek között gyakran kötelezően elrendelt lelki programok sokszor inkább taszítást váltanak ki a fiatalokból. Ugyanakkor a gyakorló katolikus családok gyermekeinek nagy részét – akik a plébániai ifjúsági közösségek utánpótlását jelenthetnék – ma elég nagy részben az egyházi iskolákban találhatjuk meg. Ez önmagában örömteli tény, de épp ezért nagy szükség volna a plébániai pasztoráció és az iskolák sokkal szorosabb együttműködésére, a pasztoráció szempontjainak erősebb érvényesülésére az iskolák nevelési munkájában.

A találkozó másik nagy témája a civil vagy más néven nonprofit szervezetek szerepe volt az ifjúságpasztorációs munkában. Ebben a kérdéskörben Gábor Miklós mondta el bevezető gondolatait. Két vendég csoportot hívtak meg, az egyik az Ifjúsági Koordinációs Szolgáltató Iroda képviselőiből állt. A közösségfejlesztéssel foglalkozó fiatal cserkészek, akik a már kétszer megrendezett KOMP-Fesztivál szervezői, a fesztivál tapasztalatairól, illetve ifjúsági munkát érintő fejlesztési elképzeléseikről számoltak be. A másik csoport az Antióchia Közösség képviseletében Bittsánszky János és Sári, a közösség magyarországi felelősei, valamint két fiatal voltak, akik „Mozgalom a plébániában: Antióchia – egy ifjúságpasztorációs próbálkozás” címmel számoltak be a közösség eddigi tíz éves magyarországi múltjáról, fejlődéséről és az általa kínált lehetőségekről.

Gábor Miklós ismét felhívta a figyelmet és invitálta a résztvevőket a Keresztény Ifjúsági Kerekasztal nevű konferenciára, amelyre december 2-án, pénteken, és 3-án, szombaton kerül sor. A Tanácsadó Testület február elején találkozik újra.

Horánszky Anna/Magyar Kurír

Képek: Magyar Kurír, Szarvas István, Federics Róbert