Az olaszországi magyar kulturális évad megnyitása

Róma: Mádl Ferenc köztársasági elnök olaszországi látogatásának második napján délelőtt a Piazza Venezián fekvő Viktor Emanuel-emlékműnél, a Haza Oltárán megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Az aktus annál is inkább jelentős, mert a XIX. századi nemzeti szabadságmozgalmak során számos magyar tiszt és honvéd – többségükben névtelenül – áldozta életét Itáliáért. Másfelől pedig az I. világháború során Észak-Olaszországban, főként az Isonzónál és Doberdónál sok-sok magyar katona vesztette életét.
A koszorúzást követően Mádl Ferenc a Capitóliumon, vagyis a római városházán találkozott Walter Veltroni római főpolgármesterrel. Közös megbeszélésük után a magyar delegáció megtekintette a capitóliumi múzeumokat.
A városházán tett látogatás után két nap alatt harmadik alkalommal találkozott a magyar elnök olasz kollégájával, Carlo Azeglio Ciampi államfővel. A szerda délelőtti találkozó Mádl Ferenc római látogatásának súlypontját alkotta, mégpedig a magyar kultúrát bemutató kiállítás és eseménysorozat megnyitásával. Színhelyként a Róma központjában a Trevi-kút hátterét nyújtó Poli-palota szolgált, amely egyébként az olasz nemzeti grafikai gyűjteménynek ad otthont. A két köztársasági elnök megérkezése után Giuliano Urbani miniszter, az olasz kulturális javak és tevékenységek minisztériumának vezetője mondott beszédet (a részletes szöveget lásd Dokumentum-rovatunk – a szerk.)
A beszéd elhangzása után a két küldöttség levonult a palota udvarába, ahol megtekintették a budapesti Szépművészeti Múzeum Esterházy-gyűjteményéből válogatott olasz grafikai kiállítást. A Bécsi Kunsthistorisches Museum után a budapesti Szépművészeti Múzeum rendelkezik Közép-Európa legnagyobb és legjelentősebb grafikai gyűjteményével. A magyar állam 1870-ben vásárolta meg az Esterházy-család magángyűjteményének jelentős részét: 3635 rajzot, 51301 metszetet, 305 illusztrált könyvet és 637 festményt, melyek az akkor létrehozott Nemzeti Képtár törzsanyagát alkották. A gyűjtemény rajzai kivétel nélkül magukon viselik a nagy mecénás, Esterházy Miklós, Nicolaus Esterházy „NE” monogramját, melyet természetesen a Poli-palotában kiállított darabokon is látni lehet.
Az 1741-1791. között élt Esterházy Miklóst az utókor a híres Lorenzo Medici jelzőjével illetik, „Niccolo il Magnifico”, hiszen művészetpártolása világhírűvé tette. Gondoljunk csak zenei pártfogoltjára, Joseph Haydn zeneszerzőre, a kismartoni Esterházy-kastély barokk zenei géniuszára és a herceg által épített, méltán híres fertődi kastélyra.
A római kiállítást nagy olasz barokk mesterek alkotják, mint például Ludovico, Agostino és Amibale Carracci, Domenichino, Guido Reni, Guercino, Simone Cantarini, Daniele Crespi, Giovanni Benedetto Castiglione. VR/MK