„Az Oltáriszentség előtt égő örökmécses” – Árpád-házi Szent Margitra emlékezünk

2019. január 18. péntek, 10:18

Árpád-házi Szent Margit ünnepe alkalmából Erdő Péter bíboros január 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes szentmisét mutat be hazánkért a Margit-szigeten. Beran Ferenc a szent királylányra emlékező sorait olvashatják az alábbiakban.

Az elmúlt évben Margit szentté avatása 75. évfordulójának megünneplése, az ebből az alkalomból megrendezett konferencia, valamint a lelkiségét szépen tükröző szobor felállítása a Margit-szigeti kolostor romjainál a szent néhány olyan vonását is a középpontba állította, amelyekre az elmúlt évtizedekben talán kevesebb fény vetődött. Figyelmünk korábban gyakran elakadt a szent királylány cselekedeteinél, és nem jutott el a lelkéig. A krónikások és a könyvek általában vezeklő övét mutatták, és arról beszéltek, hogy a kolostorban a legalantasabb munkákat is elvégezte: ápolta a betegeket, elmosta a piszkos edényeket a konyhán, nem irtózott a sártól, nem félt a betegségektől. Ha kellett, szembeszállt apjával, aki – az ország érdekeire hivatkozva – elvárta tőle, hogy egy király vagy egy herceg felesége legyen. Valóban elismerésre, csodálatra méltó tettek ezek. Ugyanakkor gyakran elmaradt annak a mély lelki gazdagságnak a feltárása, amelyből e cselekedetek fakadtak.

Azért érdekes ez, mert a Szent Margit élete címet viselő, Ráskai Lea által másolt kódexet olvasva nem annyira egy erkölcsi hős, hanem inkább egy misztikus szent alakja bontakozik ki előttünk. Cselekedetei nem csupán az atyai vagy a rendi elvárásoknak igyekeznek megfelelni, hanem Isten szeretetéből forrásoznak. A királylánynak szüksége is volt erre a forrásra, hiszen a Muhi csatavesztés után a családjában és az országban nagy megosztottság uralkodott. A leírások szerint Margit hamar felismerhette, hogy Isten szeretetének legfénylőbb jele a kereszt, legmélyebb forrása pedig az Oltáriszentség. Az imént említett kódex szerint gyermekkorában a veszprémi kolostorban sírva fakadt, amikor Jézus kereszthaláláról hallott. A Nyulak-szigeti házban pedig „igen szeretett vala imádkozni a Szent Kereszt oltára előtt, mert az időben a sakramentum, Krisztusnak a szent teste függ vala a Szent Kereszt oltára előtt”. Ez az értékes dokumentum is jelzi, hogy Margit a kolostor kápolnájában keresett menedéket és kapott erőt ahhoz, hogy küldetését teljesítse.

Ezzel magyarázható, hogy az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson Pacelli bíboros, államtitkár, pápai legátus a Hősök terén mondott beszédében ezekkel a szavakkal szólt Margitról: „eucharisztikus lélek, az Oltáriszentség előtt égő örökmécs, akinek kedves lángja még ma is lobog”. A későbbi XII. Piusz pápának ezek a gondolatai különös hangsúlyt kapnak a küszöbön álló újabb nagy esemény, a 2020-ban ismét Budapesten rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus távlatában. Az egyik fontos felismerés például az lehet, hogy nemzetünk történetének vannak olyan írásos forrásai, amelyek jelzik, hogy a misztika és az Oltáriszentség imádata közel áll népünk lelkiségéhez. Ennek legfontosabb oka nemzetünk tengernyi szenvedése és a nép ügyét szolgáló vezetők felelősségtudata lehetett. Ezzel magyarázható, hogy az Árpád-ház több szentet is adott az Egyháznak.

A másik felfedezés, amely egyúttal feladat is, hogy az új évezredben nekünk is nagy szükségünk van az Oltáriszentség imádására. Az Úr jelenlétében tudunk feltöltődni, itt gondolhatjuk át életünk fontosabb eseményeit, s a tőle kapott sugallatokat meghallgatva és követve tudunk olyan döntéseket hozni, amelyek egyéni üdvösségünket, az Egyházat és a közjót egyaránt szolgálják. Így válunk képessé arra, hogy felismerjük, melyek az igazi értékek, és melyek azok, amelyek elkápráztatják a szemünket, de a lelkünkre nincsenek felemelő hatással. Pedig az igazán fontos felismerések, ahogyan azt Szent Margit példáján is szemlélhetjük, a lélek mélyén születnek.  

Egyházunk január 18-án ünnepli Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját. Évtizedek óta hagyomány, hogy a Margit-szigeti domonkos kolostor romjainál, ahol a királylány szerzetesként élt, és ahol ma is látható az egykori nyughelyére emlékeztető sírkőlap, az esztergomi érsek szentmisét mutat be hazánkért. 2019-ben Erdő Péter bíboros január 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor celebrálja az ünnepélyes szentmisét. A fontos egyházi és társadalmi eseményre mindenkit szeretettel hívunk és várunk.

Beran Ferenc

Fotó: Merényi Zita

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2019. január 20-i számában jelenik meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
nemzetkozi-eucharisztikus-kongresszus-kivul-es-belul-tizenot-kerdes-es-valasz-segit-keszuletben
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kívül és belül – Tizenöt kérdés és válasz segít a készületben

Fábry Kornélt, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) általános titkárát kérdeztük a budapesti találkozó előkészületeiről, tudnivalóiról. A kérdéseket és a válaszokat két részben adjuk közre. Az alábbiakban az első rész olvasható.

2019. február 18. hétfő
isten-tud-kozel-hozni-minket-egymashoz-uzeni-hazassag-hete
Isten tud közel hozni minket egymáshoz – üzeni a házasság hete

A hazánkban tizenkettedszer megrendezett házasság hete programsorozat záró szentmiséjére február 17-én, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban került sor. A liturgiát Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök vezette.

2019. február 18. hétfő