Az Oltáriszentség tiszteletére buzdít XVI. Benedek pápa

Júlia életéről kevés adat maradt ránk, életrajza nagy valószínűséggel egy vele kortárs egyházi személynek köszönhető. 1191 és 1192 között született Belgium területén, Liège városában, ahol mély tisztelet vette körül az Oltáriszentséget abban a korban – kezdte tanítását Benedek pápa. A kislány ötéves korában elvesztette szüleit, így került az Ágoston-rendi szerzetesnővérek mont-cornillon-i kolostorába.

Nagy műveltséggel rendelkezett, latinul olvasta az egyházatyák, különösen Szent Ágoston műveit. Már fiatalon különösen fontos volt számára a szemlélődő ima; nagy érzékenységet mutatott Krisztus jelenléte iránt, amelyet az Eucharisztia szentségében tapasztalt meg, Jézus szavain elmélkedve: „Íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig” (Mt 28,20).

A 16 éves Júliának látomásban volt része, mely több alkalommal megismétlődött, az Oltáriszentség imádása közben. Maga Krisztus indította Cornillon-i Júliát, hogy közbenjárjon Úrnapja ünnepének bevezetése érdekében – fogalmazott a Szentatya. Júlia mintegy húsz évig titokban tartotta a látomást, miközben a kolostor elöljárói szolgálatát végezte. Később két társának beszélt róla, akik maguk is az Oltáriszentség buzgó imádói voltak – így lépve lelki szövetségre, amely az Eucharisztia dicsőítésére irányult. Életének további részében Cornillon-i Júlia azért harcolt, hogy Úrnapja liturgikus ünneppé váljon: ezt elsőként egyházmegyéje területén sikerült elérnie. Természetesen sok ellenállásba ütközött mind a papság, mind pedig szerzetestársai körében. Elhagyta a mont-cornillon-i kolostort, és tíz éven keresztül egyik szerzetesközösségből a másikba vándorolt. Alázatossága sokak számára vált példaértékűvé; élete végéig az Eucharisztia imádására ösztönözte kortársait. 1258-ban halt meg Fosses-La-Ville-ben, Belgiumban.

Cornillon-i Júlia ösztönzésére Jacques Pantaléon is közbenjárt Úrnapja ünnepének bevezetése érdekében: IV. Orbán pápa 1264-ben az egyetemes egyház parancsolt ünnepeként vezette be e liturgikus ünnepet. A pápa az egyháztörténelem egyik legnagyobb teológusát, Aquinói Szent Tamást kérte meg, hogy állítsa össze az ünnep liturgikus szövegét, amelyet az egyház még ma is használ. Ezek az írások megindítják az emberi szívet, hogy ki tudja fejezni dicséretét és háláját az Oltáriszentségben jelenlévő Úrnak. Ma ennek új tavaszát éljük – mondta örömmel XVI. Benedek pápa. Az Oltáriszentség fiatalokat vonz magához, akik hosszan imádkoznak előtte. A megszentelt Ostyát szemlélve Isten szeretetének adományával, Jézus szenvedésével és keresztjével, a feltámadással találkozhatunk. Úrnapja olyan ünnep, amely lehetőséget ad a híveknek a szentségimádásra, hogy hitük megerősödjék – hangsúlyozta a Szentatya.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír