
Isten Szolgája, II. János Pál 25 évvel ezelőtt „Ut sit” kezdetű apostoli konstitúciójával alapította az Opus Dei személyi prelatúrát a II. Vatikáni Zsinat által teremtett lehetőség nyomán azzal a céllal, hogy elősegítse az egyház evangelizáló tevékenységének dinamizmusát.
A prelátus joghatósága nem korlátozódik egy meghatározott földrajzi területre – ezt jellöli a „személyi” jelző –, hanem különböző egyházmegyékhez tartozó hívekre vonatkozik, akiknek sajátos lelkipásztori ellátásra van szükségük. Ezek a hívek tagjai egyrészt annak az egyházmegyének, amelynek területén laknak, másrészt pedig a személyi prelatúrának is.
A találkozón felszólalt töbek között Camillo Ruini bíboros, a pápa római helynöke, Julián Herranz bíboros, a Törvényszövegek Értelmezésével Foglalkozó Pápai Tanács elnöke, Paul O’Challagan, a Pápai Szent Kereszt Egyetem Teológiai Fakultásának dékánja is.
Javier Echevarría püspök, az Opus Dei prelátusa a személyi prelatúráról elmondta: a legmegfelelőbb formája a Szent Josémaría Escrivá nevéhez fűződő lelkipásztori kezdeményezésnek. Escriva 1928. október 2-án olyan intézményt hozott létre, amelynek tagjai „mindennapi keresztények”. A prelatúra nagy hangsúlyt helyez képzésükre, akik munkahelyükön, életállapotuknak megfelelően törekednek az életszentségre és végzik apostoli tevékenységüket.
Eduardo Baura professzor, a tanulmányi napok szervezője szerint az elmúlt negyedszázad pozitív tapasztalatai alapján hasonló prelatúrák alapításával lehetne válaszolni egyéb időszerű lelkipásztori szükségletekre, különös tekintettel arra, hogy társadalmainkat egyre inkább a személyek mobilitása és a multikulturalitás jellemzi.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír