Az SS nem vett észre semmit – papszentelés a lágerben

Leisner tevékenysége már korán feltűnt a náciknak: az 1915-ös születésű fiatalember aktívan részt vett az ifjúsági munkában. Tagja volt egy ifjúsági szervezetnek, összejöveteleket, táborokat szervezett eleinte Kleve városában, majd később, teológushallgatóként az egész münsteri egyházmegyében. Clemens August Graf von Galen megyéspüspök felfigyelt rá és egyházmegyei ifjúsági megbízottá nevezte ki, s 1939. március 25-én diakónussá szentelte. A Gestapo előtt nem maradt titokban a fiatalember sikeres tevékenysége, hamarosan dosszié nyílt róla.

1939. november 8-án egy müncheni sörfőzdében sikertelen merényletet kíséreltek meg Hitler ellen. A hír a Fekete-erdőben érte Leisnert: tüdőbetegsége miatt egy ottani szanatóriumban tartózkodott gyógyüdülésen. Amikor a rádió bemondta, hogy Hitler túlélte a támadást, a teológushallgató száján ez csúszott ki halkan: „Kár!". Egy betegtársa feljelentette őt, s még aznap letartóztatták. Így 1939 karácsonyán a münsteri Szent Pál-dómban Leisner nélkül zajlott le a papszentelés...

Leisnert Freiburgba, majd Mannheimbe vitték fogságba. A rossz körülmények miatt betegsége kiújult, s a sachsenhauseni, később a dachaui koncentrációs táborba került. Állapota egyre rosszabb lett, a rettegett betegkörzetben töltötte az idő nagy részét. 1944 szeptemberében megérkezett a táborba Gabriel Piguet, Clermont püspöke. A diakónusnak leghőbb vágya volt, hogy részesülhessen a papszentelésben. Reménye újraéledt, új lelkierőt kapott.

Gabriel Piguet a franciaországi Clermont püspöke volt, a háború alatt zsidókat és ellenállókat bújtatott. 1944-ben a pünkösdi ünnepi szentmiséről kijövet fogták el. A koncentrációs táborban is igazi lelkipásztorként élt, a betegek és haldoklók mellett állt, és foglalkozott a harminc fogva tartott szeminaristával is. 

A papszentelés előkészületei csendben és titokban zajlottak, katolikus és protestáns lelkipásztorok együtt tervezték az eseményt. Sikerült írásos engedélyt szerezni a szenteléshez Clemens August Graf von Galentől, Leisner püspökétől és Michael von Faulhaber müncheni bíboros érsektől mint helyileg illetékes püspöktől. A legnagyobb titokban püspöki jelvényeket is szereztek Piguet-nek. S nem utolsósorban Leisner állapotát is sikerült feljavítani, hogy súlyos betegen képes legyen részt venni a szertartáson.

A családias szentelés a 26-os blokkban (ahol a papokat helyezték el) történt 1944. december 17-én, advent harmadik vasárnapján, a láger kápolnájában. A münsteri egyházmegye 29 éves diakónusának az öröm vasárnapján szíve minden vágya teljesült.  Ez volt az egyetlen papszentelés, amely lágerben történt. Bár nagy veszélybe sodorta a résztvevőket, az SS nem jött rá.  Leisner annyira gyenge volt, hogy csak egy héttel később, karácsony másnapján tudta bemutatni első és egyetlen szentmiséjét, állapota ezután tovább romlott.

A tüdőbaj és a koncentrációs tábor szörnyűségei miatt Leisner napjai gyorsan fogyatkoztak: primíciája után már nem tudott többet misézni. Még megélte, hogy a lágert felszabadították, fogolytársai titokban csempészték ki őt a már felszabadított, de karantén alá helyezett dachaui táborból. 1945. augusztus 12-én a München melletti Planegg szanatóriumában halt meg harmincéves korában. Sírja a xanteni Viktor-dómban található. II. János Pál pápa 1996-ban Berlinben boldoggá avatta őt, szenttéavatási pere is folyamatban van. Gabriel Piguet püspök 1952-ben halt meg. 2001-ben öt másik francia püspök után őt is Világ Igaza díjjal tüntették ki.

Magyar Kurír

Képek: catholique-clermont.cef.fr, www.karl-leisner.de