Az SZDSZ megszüntetné a hitéleti támogatást

A mai Népszabadság (1.,9.o.) Liberális javaslat az állam és az egyház teljes szétválasztására címmel az SZDSZ „újonnan kidolgozott, bár több elemében ismerős” egyházpolitikai koncepcióját ismerteti, amely azt állítja: az egyházak fenntartása elsősorban a hívek feladata. A kisebbik kormánypárt felszámolná az egyházaknak alanyi jogon nyújtott privilégiumokat, mert elvi kérdésnek tartja, hogy az állam csak akkor és annyi költségvetési támogatást nyújtson az egyházaknak, amennyire azt közszolgálati tevékenységük indokolja. Az SZDSZ közszolgálati tevékenységnek a múzeumok, levéltárak és műemlékek fenntartását, valamint az oktatást, a szociális és az egészségügyi szolgáltatásokat tekinti. A liberális párt ugyanakkor az egyházaknak az szja jelenleg felajánlható 1 százalékát 2-re emelné. Az SZDSZ azt is lehetővé tenné, hogy az átlagos felajánlással megegyező összegről azok is rendelkezhessenek – például a nyugdíjasok –, akik nem tudnak élni az adófelajánlás lehetőségével. Ennek terheit a költségvetés viselné. Ezzel párhuzamosan viszont az összes többi hitéleti támogatás megszűnne. Az SZDSZ kimutatása alapján az egyházak tavaly 36,5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek. Egyik oldalon tehát komoly veszteséget lennének kénytelenek elkönyvelni a vallási közösségek – írja az orgánum. Horn Gábor ügyvivő szerint nem járna tovább az 1 százalékos felajánlások után fizetett állami kiegészítés, vagy a kistelepüléseken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka, és egyebek mellett a hittanoktatást sem támogatná az állam. Így az általuk elképzelt modellben összességében több mint 17 milliárd forinttal kevesebb pénz jutna az egyházaknak. Másik oldalon viszont az új pénzügyi konstrukciókénak köszönhetően olyan bevételek keletkeznének, amelyek valószínűleg meghaladják a veszteségeket – mondta Horn Gábor. Az SZDSZ szerint az indokolatlan, ezért megszüntetendő kedvezmények és privilégiumok közé tartozik például az, hogy az egyházi személyek után tb-t csak a minimálbér figyelembevételével kell fizetni, az egyházaknak viszont se cégautó adót nem kell fizetniük, se helyi adót az építmények után. Az SZDSZ-es koncepció megvalósításához felül kell vizsgálni a Vatikánnal kötött megállapodást. A Népszabadság emlékeztet rá: a kormányfő néhány hete még úgy nyilatkozott, hogy „érvényesnek tekintjük és betartjuk” a vatikáni szerződést, ebből kiindulva azt gondolhatnánk, nincs esély arra, hogy az SZDSZ átverekedje elképzeléseit, a valóság azonban ennél árnyaltabb. Nyakó István, az MSZP szóvivője, a párt hívő tagozatának tagja hangsúlyozta: a szocialisták is az állam és az egyház szétválasztásának elvét vallják. Az SZDSZ javaslatának megtárgyalásától az MSZP nem zárkózik el, de ehhez ismerni kell a részletes indítványt. Ha ezek elkészülnek, a szokásos koalíciós egyeztetési menetrendnek megfelelően napirendre tűzik a kérdést. Nyakó nem lát kivetnivalót abban sem, hogy a liberálisok a vatikáni megállapodás felülvizsgálatát sürgeti. A szentszéki szerződés egyik pontja ezt lehetővé teszi, sok függ attól, milyen álláspontra jut a magyar állam és a katolikus egyház képviselőiből álló vegyesbizottság, amely Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár tájékoztatása szerint legközelebb márciusban tanácskozik.
 
Veres András: több volt szocialista országban a hittan az általános tanrend része
 
Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a lapnak elmondta: az egyházat még senki nem kereste meg az új egyházpolitikai koncepcióval. Szerteágazó, minden szempontból kétoldalú egyeztetésekről van szó, ezek alapjaiban érintik a vatikáni szerződést. A püspök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az SZDSZ által kedvezményeknek, privilégiumoknak nevezett támogatások többnyire olyan támogatások, amelyeket az egyházak a teljes kárpótlás elmaradása miatt kapnak. A papokat az egyházközösségek tartják el, a kistelepüléseken élő egyházi személyek bérpótléka nem hitéleti, hanem a falvak megtartó erejét növelő támogatás. A hittanoktatás állami finanszírozása tényleg a hitélet körébe tartozik, de egy kormánynak sem válik kárára, ha a hittant támogatja. A hittanra járó diákok olyan jellegű oktatásban részesülnek, amely nem csupán vallási ismereteket, hanem erkölcsi értékeket is közvetít. Több volt szocialista országban a hittan az általános tanrend része – hívta fel a figyelmet Veres András. Népszabadság/MK