„Az új Európa és hagyományai”

Budapest: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében nyitotta meg Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek és Zlinszky János, a PPKE JÁK Jogtörténeti intézetének vezetője a fiatal jogtörténészek fenti címmel rendezett konferenciáját, amely május 25-ig tart.
Osnabrück, Bécs, Lipcse Zürich, München Graz és Berlin után először rendezik Budapesten, német nyelvterületen kívül a konferenciát. Az évente sorra kerülő tanácskozás kiváló alkalmat nyújt a fiatal kutatók eszmecseréjére. Több mint 70 jogtörténész vesz részt a tanácskozáson, zömében Németországból és Ausztriából érkeztek, de vannak résztvevők és előadók Spanyolországból, Svédországból, Lengyelországból, Mexikóból és Japánból is. A tanácskozás szervezői a PPKE Jog és Államtudományi Kara és Jogtörténet Intézete, valamint a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Intézete. A rendezvény védnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök, támogatói a Hanns-Seidel-Alapítvány, az Igazságügyi és az Oktatási Minisztérium, valamint a debreceni Iustitia Alapítvány.
A konferencia célját illetően a szervezők elmondták: a Közép-Európát érintő európai uniós bővítés küszöbén az európai jogközelítés és jogegyesítés kérdései különös jelentőségűek. A résztvevő fiatal jogtörténészek az európai jogi múlt vizsgálatával és a közös értékek felmutatásával kívánnak hozzájárulni a „Történelmi Európa” tradícióin nyugvó egységes jogrend kialakításához.
Az ünnepélyes megnyitón köszöntötte a résztvevőket Erdő Péter prímás. Mind mondta, különös örömmel üdvözli a fiatal kutatókat. Köztudott, hogy az elmúlt évtizedekben, az egykori szocialista tömb országaiban sem a római jog, sem a kánonjog nem kapta meg az őt megillető helyet, és így oktatása és kutatása is háttérbe szorult. A rendszerváltás után igyekeztek helyreállítani az egyensúlyt, ezért is örül annak, hogy most Budapest adhat otthont a tanácskozásnak. Egyetemes voltánál fogva mindkét jogi terület, a római jog és a kánonjog tanulmányozása és figyelembe vétele is rendkívül fontos az EU jogrendjének kialakításánál.
Zlinszky János nyitó előadásában személyes élményeit is felelevenítve adott hangot annak a meggyőződésének, hogy történeti-elméleti alapvetés nélkül a jog nem nevezhető tudománynak. A jog nélkülözhetetlen a társadalomban – mondta – amely megtanulható, és amelyért meg kell küzdeni. A hatalom – amint ezt az elmúlt évtizedekben tapasztalhattuk – vissza is tud élni a joggal, eszközzé degradálva azt, olyan eszközzé, amely a gazdasági, vagy politikai hatalmat legalizálja. Zlinszky János elmondta azt is, hogy őt személyesen is éppen a római jog tanulmányozása segítette abban, hogy ne fogadja el a hamis ideológia által alakított jogértelmezést. Jogállam nem képzelhető el történeti alapvetés, és értékrend figyelembe vétele nélkül. Ezek a szempontok vezették a PPKE jogi fakultásának és Jogtörténeti Intézetének létrehozását is – mondta a professzor, aki előadásának további részében az oktatás és kutatás jövőbeni feladatait vázolta fel.
A tanácskozás további részében huszonhat előadó – közöttük magyarok is – szól az európai jogtörtének különböző korszakairól. MK