Az új evangelizáció igazi értelme, hogy Istent helyezzük életünk középpontjába

Nézőpont – 2011. augusztus 17., szerda | 13:08

2012. október 7. és 28. között tartják Rómában a XIII. rendes püspöki szinódust, amelyet XVI. Benedek pápa hívott össze „Az új evangelizáció a keresztény hit átadására” mottóval. Most tették közzé tervezetét, az ún. lineamentát, amely egyfajta vademecum az új evangelizálás témájához. Stanisław Ryłko bíboros, a Világiak Pápai Tanácsának elnökének ezzel kapcsolatos gondolatait a Vatikáni Rádió ismertette.

Mint tudjuk, nem új fogalomról van szó: II. János Pál egész pápasága az új evangelizáció jegyében zajlott, aki szerint az új evangelizáció módszereiben, kifejezéseiben, erejében is új. A lineamenta tartalmának jobb megértéséhez azonban megfelelő segítségre van szükség. Az új evangelizáció kifejezés ugyanis oly megszokottá, mindennapossá vált, hogy ezzel valódi értelmének helytelen használatát kockáztatjuk, amely idővel nem sokat mondó szlogenné is válhat – véli Ryłko bíboros.

A kérdés lényegének megértéséhez II. János Pál magisztériumából kell kiindulni, amely által XVI. Benedek tanítása is érthetővé válik, aki ebben a témában is követi elődje elképzeléseit. A III. évezred kihívásaival kapcsolatban II. János Pál megfogalmazta Novo millennio ineunte kezdetű apostoli levelét, amely alapvető és aktuális irányelveket tartalmaz az egyház küldetéséről, és számos veszélyre, kockázatra világít rá, kiemelve, hogy Krisztus misztériuma mindig a legelső és abszolút alap kell, hogy legyen lelkipásztori tevékenységünkben. Az új evangelizációt segítő kezdeményezések előkészítésekor nem egy „mágikus formulát” kell keresni, hanem biztosnak kell lenni abban, hogy Krisztus velünk van – írja a Világiak Pápai Tanácsának elnöke.

XVI. Benedek tanítását felidézve, amelyet a svájci püspökökhöz intézett, megállapíthatjuk: az evangelizálót fenyegető egyik veszély lehet a lelki kiüresedés. Ennek elkerüléséhez el kell köteleznünk magunkat Isten igéjének hallgatása, az ima és a szentségekhez járulás mellett, hogy fel tudjuk fedezni az emberekben az Isten iránti érzéket. A pápa hangsúlyozza: a keresztényeknek újra, még erősebben Istent kell a középpontba helyezniük.

Benedek pápa egy alkalommal így fogalmazott: ha az egyház arra törekszik, hogy vonzó legyen, akkor hibás úton jár. Az egyház ugyanis nem magának dolgozik; nem arra törekszik, hogy létszámát és ezáltal hatalmát növelje. A másik szolgálatában áll, nem magának tesz jót, hanem azért tevékenykedik, hogy mindenki számára elérhetővé tegye Jézus tanítását, a nagy igazságokat, a szeretet és a kiengesztelődés Jézus által megjelölt nagy erőit, amelyek mindig az Úrtól származnak. Ebben az értelemben nem azt keresi, hogy tetszetős legyen az emberek számára, hanem, hogy Jézus Krisztusért mindenki számára átláthatóvá legyen. Nem magára kell gondolnia, hanem a másikat kell segítenie önmaga felfedezésében.

Az új evangelizáció valódi értelme Isten központi szerepe életünkben. Első és legfontosabb gondolatunk, amint azt a szentek élete is mutatja, keresztény létünkre kell, hogy irányuljon. Antióchiai Szent Ignác Róma felé utazva, ahol vértanúhalál várt rá, így fohászkodott: „Imádkozzatok értem, hogy ne csak névleg, hanem valóban keresztény lehessek”.

Az evangelizáció gyökere tehát az élet keresztény megélésében, létünkben, nem pedig az igehirdetés módszereiben, tematikájában, nyelvezetében rejlik. Keresztény mivoltunkból kell kiindulnunk, abból, hogy egyház vagyunk. Amikor új evangelizációról beszélünk, megújult keresztény létünkről gondolkodunk, olyan egyházról, amely képes tanúságot tenni a keresztény élet szépségéről. Tehát nem valamiféle mágikus formulát kell keresnünk ahhoz, hogy az emberek figyelmét felkeltsük, hanem abból a bizonyosságból kell kiindulnunk, hogy Krisztus tanítványai vagyunk. A következő szinódus lineamentája ennek megértésében segít.

Az egyházi mozgalmak és közösségek is arra hivatottak, hogy ebből a szemszögből vizsgálják küldetésüket, amely a saját identitásukról való elmélkedést is jelenti. E közösségek nagyon fontos szerepet játszanak az evangelizációban. Hatékonyságuk nem előre kidolgozott módszerektől függ, sokkal inkább a karizma által táplált hit pedagógiájától, amely által hiteles, küldetésüket és hivatásukat jól ismerő keresztények születnek – hangsúlyozza Stanisław Ryłko bíboros. Ezért tehát ezeknek a közösségeknek az új evangelizációra való felhívás identitásuk elmélyítését jelenti. Ma az egyik legfontosabb feladat a kegyelmi adományok újbóli felfedezése, amely nagyban hozzájárulhat az új evangelizáció sikeréhez. A közösségek és mozgalmak újból és újból felfedezhetik karizmájuk szépségét, emlékezve arra, hogy ez az egyház és a misszió szolgálatában áll.

Az új evangelizációra való felhívás arra szólít, hogy új módon legyünk keresztények és újítsuk meg egyházunkat is, amelyet az apostolok cselekedetei, a Szentlélek ereje hat át, s ez által újítja meg az egész keresztény közösséget.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír