Az új szentföldi kusztosz a vallások közötti párbeszéd embere
Hazai – 2004. augusztus 20., péntek | 11:55
Jeruzsálem: Az új szentföldi kusztosz, Pierbattista Pizzaballa olasz ferences atya, akit a szentatya júniusban nevezett ki erre a szolgálatra, még az Oszmán Birodalom idején bevezetett szokás szerint vonult be Jeruzsálembe. Az ősi városfal, Jaffa kapujánál lépte át az óváros határát, majd a keresztény hívek, a latin szertartású egyházi vezetők és a szentváros polgármestere kíséretében a keresztény negyed Szent Üdvözítő kolostoránál vette át a kusztódia pecsétjét elődjétől, az ugyancsak olasz P. Giovanni Battistellitől, aki hat évig állt a szentföldi kusztódia élén. A jelenlévők ezután a templomba vonultak, ahol felolvasták a hivatalos vatikáni kinevezést tartalmazó dekrétumot. E hagyomány megtartását szigorú szabályok írják elő.
A ferences szerzetesek 1263 óta vannak jelen a Szentföldön, ahol kusztódiáknak nevezett egyházi területeken végeznek szolgálatot. Jelenleg a kusztódia legfontosabb feladata a szenthelyek gondozása Izraelben, Jordániában, Szíriában, Egyiptomban, Libanonban, valamint Ciprus és Rodosz szigetén. Az említett helyeken összesen mintegy 300 ferencrendi atya működik.
Az új kusztosz, P. Pierbattista Pizzaballa 39 éves, az északolasz Bergamo tartományában született. Õ a legfiatalabb a valaha eddig kinevezett kusztoszok közül, ám fiatal kora ellenére jól ismeri a zsidó és palesztin világot, mivel már 14 éve él és dolgozik a Szentföldön. Plébániai helynökként lelkipásztori szolgálatot végzett a jeruzsálemi és izraeli héber nyelvű katolikusok körében, általános helynökként működött a latin pátriárka segédpüspöke, Jean-Baptiste Gourion mellett, 2001-től a jeruzsálemi Szent Anna és Simeon kolostor elöljárói tisztét viselte és mellette a zsidósággal és iszlámmal való párbeszéd bizottságának elnökeként működött.
Új kusztoszi szolgálatára ökumenikus szellemmel tekint – amint azt a Jesus c. olasz katolikus folyóirat júliusi számában nyilatkozta. A számtalan nehézség közepette is megpróbálja felfedezni a reménység jeleit. „Tapasztalom, hogy egyre több izraeli és palesztin iskola lép testvérkapcsolatra egymással. Apró, ám konkrét dologról van szó, arról, hogy a gyermekeket ezekben az iskolákban a gyűlölködés és megvetés helyett egymás megismerésére és elfogadására nevelik. Az utóbbi időben szerencsés módon megszaporodtak a béke és a párbeszéd ügyét szorgalmazó társulatok, mozgalmak. Mindez különösen fontos most, amikor a vallást és Istent ürügyként akarják felhasználni a háború igazolására és a bizalmatlanság légkörének kialakítására” – mondta a ferences atya.
Az új ferences kusztosz tisztában van a hivatalával járó nehézségekkel is. Ezek között első helyen szerepel pl. a szerzetesek vízumkérelmének elutasítása. Július 5-én újrakezdődtek a Szentszék és Izrael által tíz évvel ezelőtt aláírt megegyezés életbe léptetésével kapcsolatos tárgyalások. Ez pozitív jel, de a kérdés, hogy valóban változik-e valami? „Mi itt hozzá vagyunk szokva a nyilatkozatokhoz és a nagy bejelentésekhez, most azonban szeretnénk, ha valami konkrét dolog történne” – mondta az új szentföldi kusztosz a Jesus folyóiratnak. „A helyzet nem könnyű, csökken a bizalom és növekszik a pszichológiai fásultság. De a kusztódia feladatai között az is szerepel, hogy az emberek mellé álljunk. Amikor a Szentföldre érkeztem, akkor zajlott éppen az első palesztin lázadás, majd következett az oslói egyezmény, a béke reménységének nagy korszaka, a jubileumi szentév és egy bizonyos gazdasági fellendülés is. Aztán a második palesztin lázadással mindennek vége lett. Én azonban meg vagyok győződve arról, hogy Isten tartogat valamit számunkra. Lehetetlen, hogy a jelenlegi helyzet tovább folytatódjon. Nem tagadom, hogy általános a bizalmatlanság. Ám az a tény, hogy mind, izraeli, mind palesztin részről egyre többen akarják a békét, nagy befolyást gyakorol majd a Szentföld jövőjét illető döntésekre.” VR/MK