A misszionárius arra a kérdésre, honnan jön majd az új pápa, határozottan válaszolta: nem bonyolódik találgatásokba. Ez a Szentlélek dolga, az Egyháznak pedig az a feladata, hogy imádkozzon. Lehet-e afrikai a követező pápa? Igaz – mondta –, hogy Afrikában rohamosan nő a katolikusok száma, a világ katolikusainak 50 százaléka latin-amerikai és afrikai, de az is igaz, hogy az Egyház egyetemes.
Már három afrikai pápa töltött be péteri szolgálatot a történelem során, az utolsó I. Gelasius volt 492 és 496 között. Persze, mint mondta, örülnének egy afrikai pápának: „de ez csupán emberi logika, a Szentlélek logikája nem a statisztikák alapján működik” – hangsúlyozta.
Elmondta azt is, hogy a Katolikus Egyház mindenki egyháza. Azt várja tehát, hogy az új pápa tekintete teljes körűen kiterjedjen az egész világra, kísérje figyelemmel az Egyházban jelen lévő számtalan valóságot, egy Európa-központú szemlélet helyett policentrikus szemlélettel rendelkezzen: „a nyugatnak természetesen megvan a maga hatása a világra, de ettől nem válik a világ központjává.”
Msumange szeretné, hogy az új pápa ugyanolyan jól végezze feladatát, mint a leköszönő pápa tette, ugyanúgy váltsa valóra a II. Vatikáni Zsinat tanításait. Egy olyan pápát vár, aki prófétai hangot képvisel, aki irgalmas, bátor, és a változó világban határozottan kiáll a fontos doktrínák mellett.
Afrikáról Msumange elmondta azt is, hogy gyakran negatív kép, a háborúk és az éhezés képe társul hozzá. De az afrikai egyházból sok biztató jel érkezik. Afrika sokat szenvedett és szenved ma is: szegénység, a modern rabszolgaság formái, a munkaerő és a természeti kincsek kizsákmányolása jellemzi, és a mindennapos erőszak. Az afrikával foglalkozó szinódus felmérte ezeket a problémákat. De nem elég felismerni a gondokat, tovább is kell lépni: próféciára és bátorságra van szükség – mondta Godfrey Msumange az olasz katolikus lapnak.
Az első afrikai pápát egyébként I. Viktornak hívták, a II. század végén volt Róma püspöke. A Római Birodalom Afrika provinciájában született. A görög helyett bevezette a latin nyelvű misézést Rómában, és ő volt az első latinul író teológus. A berber származású Miltiádész volt a második afrikai, ő 311 és 314 között ült Szent Péter trónján, a szabad vallásgyakorlást engedélyező milánói ediktum kiadásának idején. Az úgyszintén berber gyökerű I. Szent Gelasius a késő antikvitás és a kora-középkor határán állt a római egyház élén, ő volt az eddigi utolsó afrikai pápa. Megerősítette az ortodox katolikus nézeteket. Hangsúlyozta, hogy a római püspöknek fennhatósága van minden más keresztény egyház és püspök felett, beleértve Konstantinápolyt is. Mindhárman a Római Birodalom észak-afrikai provinciáiból származtak, tehát valóban fekete pápája valószínűleg még nem volt az Egyháznak.
Magyar Kurír
(tzs)