A bajor pápa első száz napjáról

XVI. Benedek barátságos viselkedése, önállósága, teológiai felkészültsége nagy hatást gyakorolt politikusokra, újságírókra és a világegyházra egyaránt. Az állítólag „sprőd” tanárt sok olasz fogadta gyorsan a szívébe. Általános kihallgatásaira és Úrangyala imádságaira többen érkeztek, mint a 2000-es Szentévben. Elsősorban azonban azt sikerült elérnie Joseph Ratzingernek II. János Pál feledhetetlen érdemeinek árnyékában, hogy nem méregetik elődjéhez.

XVI. Benedek nem „médiapápa” mint Karol Wojty³a volt. Amikor a közelmúltban egy tűzoltósisakot kapott ajándékba, csak egy pillanatra tette fel habozva, és az sem mondható el róla, hogy egy másik alkalommal kifejezetten jól érezte volna magát a baseball-sapkával a fején. Õ inkább a saját gondolatain alapuló, szépen formált beszédeivel kápráztatja el az embereket. Sok nyelven beszél, mint elődje, és tapssal köszönik meg a zarándokok, ha lengyelül, lettül vagy magyarul is elmondja köszöntő szavait.

Lehetetlen, hogy 100 nap alapján teljes profilt rajzoljunk meg az új pápáról. Azért is nehéz feladat ez, mert a pápai „appartamento”-ból, a pápa közvetlen környezetéről rendkívül kevés hírt tudhatunk. Georg Gänswein pápai titkár ügyel a teljes diszkrécióra.

A Vatikán összességében sokkal feszesebb munkatempóval, hatékonyabban dolgozik. XVI. Benedek pápa kevesebb és rövidebb kihallgatásokat tart, nyilvános fellépései kizárólag egyházi ügyekre korlátozódnak. „Politikai” kihallgatásokat csak állam- és kormányfőknek ad. Még Oroszország külügyminisztere is csak az államtitkár érsekkel tárgyalt.

Teológiai téren XVI. Benedek az elődje által kijelölt irányvonalat képviseli, azt, amelynek kialakításában a pápa közvetlen tanácsadójaként 23 évig maga is részt vett. A hittani, morális, egyházat és világot érintő kérdésekben töretlen folytonosságot képvisel.

A parázs vitával járó belső egyházi ügyekben a pápa egyáltalán nem elnéző, ugyanakkor talán bizonyos kérdéseket a helyi egyházak püspökeinek önálló hatáskörébe fog utalni.

Központi témái az ökumené, a vallások közti párbeszéd, az élet védelme, a család és a házasság. Keresztény értékrend szerint viszonyul gazdasághoz és politikához Európában és a világban, és szolidaritást vállal a szegényekkel. Beszédeiben sokszor említi Afrikát, és csak ritkán Latin-Amerikát.

Vezetési stílusáról elmondható, hogy átláthatóságra törekszik, és megfelelni kíván a „Pastor bonus” fogalmának. A kúriai bíborosoknak közvetlen bejárásuk van hozzá, és bármilyen hivatali kérdést megvitathatnak vele. Nyitott kérdés, hogy a kúria megreformálása, amelyen a pápa dolgozik, milyen változást hoz az államtitkárságban: megmarad-e kiemelkedően fontos hivatalnak, vagy a többihez hasonló jelentőségűvé válik.

Kíváncsi érdeklődés övezi azt is, vajon mit hoz a jövő a vezetésben, hiszen a hivatalban lévők közel egyharmada túl van a nyugdíjkorhatáron.

Augusztus közepén az első külföldi út a kölni Ifjúsági Világtalálkozóra próba elé állítja az új pápát. A hazatérésből bizonyosan nem lesz győzelmi menet, hiszen a pápa visszautasította a berlini és a bajorországi meghívásokat is. Szeretné elkerülni azt a látszatot, hogy előnyben részesíti saját honfitársait. A Világtalálkozó keretében szimbolikus jelentőségű eseményekre is sor kerül majd: a pápa találkozni fog a zsidóság képviselőivel, részt vesz egy ökumenikus találkozón, valamint beszélgetést folytat az iszlám képviselőivel is.

Az első külföldi út mellett a személyi és szervezeti változtatások, de az első püspöki szinódus is megmutatják majd, hogyan értékelhető XVI. Benedek pápasága. A legtöbb tanulsággal azonban az első enciklika fog szolgálni, amely várhatóan az év vége felé jelenik meg. Hogy ennek mi lesz a témája és a címe, nem tudjuk. A pápai „Appartamento” ügyel a teljes diszkrécióra.

KAP/Magyar Kurír