Balás Béla: Az etika a kegyelem repülőjének leszállópályája

2011. április 6. szerda 17:32

Nem csak hazánk, hanem egész civilizációnk szellemi-erkölcsi válságban van – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a keresztény civil szervezetek Parlament felsőházi termében megrendezett konferenciáján, ahol az etika és a nevelés, a média, a gazdaság, a tudomány, a művészet és a vallás kapcsolatát mutatták be az előadók.

Semjén Zsolt a jelenlegi nyugati civilizáció jól ismert bírálatát fogalmazta meg köszöntőjében: nem a bűn az igazi probléma, mivel mindenki bűnös ember, hanem az, hogy egyáltalán a bűn létét tagadják, vagy egyenesen jónak tüntetik fel. Felidézte, hogy egyszer Heller Ágnes filozófus azt mondta neki: a Parlamentben nem emlegetheti a bűn fogalmát. Semjén megjegyezte: ő kereszténydemokrataként nem vitatja el senki jogát, hogy marxista vagy liberális szemszögből érveljen, és csodálkozik, ha egy liberális elvitatja az ő jogát a keresztény szempontú megközelítésre. Semjén Zsolt emlékeztetett a Joseph Ratzinger bíboros és Jürgen Habermas német gondolkodó közt lezajlott vitára is, amiben a későbbi pápa úgy fogalmazott: a liberális demokrácia a saját alapjait támadja, amikor a hagyományos értékeket kritizálja.

Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke kifejtette: minden nemzedéknek meg kell küzdenie a kérdéssel, hogy mi az erkölcsös, azaz hogyan kell cselekedni. Erre az etikai alapállásra kell visszahelyezkedni, az élet nem csupán technikai és biológiai folyamatok összessége. Bírálta azt a gyakran hallható szlogent, ami szerint ami „nem erkölcsös, de törvényes”, az rendben van. Szerinte a kereszténységet azóta vádolják moralizmussal, erkölcscsőszködéssel, mióta elfordultunk az erkölcstől.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár rámutatott, hogy több nemzedék nőtt fel úgy, hogy az iskola nem tudatosította benne az alapvető etikai megfontolásokat, és a fiatalság így erkölcsi analfabéta. Baj, hogy eddig csak a mérhető teljesítményt díjazták (tudás). Ezért erősíteni szeretnék az iskolában az etika- és hittanoktatást, kötelezővé azonban nem fogják tenni a hittant. Viszont mivel az erkölcsi tudás nem egyenlő az erkölcsös cselekvéssel, ezért fontos a személyes példaadás és az erkölcsös cselekvés gyakoroltatása – így a diákok megtapasztalhatják, hogy „jót tenni jó”.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke elmondta: véleménye szerint nem csupán szólásszabadsága van egy médiavállalkozásnak, hanem a társadalom iránti felelőssége is, hiszen a média a közéleti viták lezajlásának terepe, az információ tulajdonosa a nép, az újságíró pedig a népnek tartozik felelősséggel. Ezt szeretné érvényesíteni az új médiatörvény, aminek alapján az emberi méltóságot már a műsorkészítés folyamán is védik. A jogalkozó „értékkonzervatív” alapállásból alkotta meg a médiaszabályozást, abban azonban a különféle közösségeknek is nagy szerepe van, hogy a média az erkölcsi maximumhoz igazodjék – mondta Szalai Annamária.

Székely János, a cigánypasztorációért felelős katolikus püspök úgy látja, a nyugati civilizáció válságának oka az,  hogy elvágjuk az Istennel való kapcsolatot, és megkérdőjelezzük a külső, objektív rendet. A cigány közösségekkel kapcsolatban kifejtette: sokáig vándoroltak, ezért a vagyonukat szinte a testükön hordták, gyakran egymás tulajdonát közösnek tekintették, ezért máshogy viszonyulnak a magántulajdonhoz, mint a társadalom nagyobbik része. Ugyancsak máshogy értelmezik az idő, a munka, az írás, az olvasás, a tisztálkodás értékét, amelyeket hatvan évvel ezelőttig nem is nagyon ismertek. Székely János szerint szükség lenne egy közös, cigány-magyar ünnepre, amikor valami pozitív dolgot ünneplünk, például azt, amikor hatszáz éve Brassóba megérkeztek a cigányok. A püspök idézte a Szentszék egy 2005-ös, cigánypasztorációval kapcsolatos dokumentumát, ami szerint a bűnözés elbagatellizálása ellenérzést kelt a társadalomban a cigányokkal szemben, ezért a cigányok érdekét sem szolgálja, szemben az erős közbiztonsággal. (Székely Jánossal a cigányságról februárban közöltünk interjút.)

Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, közgazdász, a Corvinus Egyetem és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára a gazdaság és etika kapcsán a főáramú közgazdasági elméletet bírálta, ami szerinte a profitot célnak tartja, szemben az egyre szaporodó alternatív elméletekkel, amelyek a profitot eszköznek tekintik. A főáramú, az emberi önérdekkövetésre épülő közgazdaságtan szerinte megengedi ugyan a filantróp magatartást, de ez mégis rendszeridegen tőle, míg az alternatív elméletekben ez elfoglalja az őt megillető helyet. Ez jelenti a profit trónfosztását, a közjó érdekében.

Oberfrank Ferenc, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ügyvezető igazgatója tudomány és etika kapcsolatáról elmélkedve a kutatások során alkalmazott etikai megfontolások fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte a természettudományos kutatások folyamán használt mércét a társadalomtudományokra is ki lehetne terjeszteni. A hazugság, a manipulálás és a megfélemlítés („húsz éve vagyok professzor, jobban tudom”) tilalma az alapvető tudományos etikai hozzáállás.

Mi, keresztények értesültünk, hogy az igazság személyes – kezdte felszólalását Czakó Gábor Kossuth-díjas író. Krisztusban, nem pedig csupán felé van az igazság, idézte Szent Pált. Az igazság, szépség és jóság alapvető platóni értékeihez hozzávett egy negyediket is, szeretetet. Czakó Gábor rámutatott, hogy alapvető igényünk szépélményünk megosztása másokkal. Sokkal jobb valakivel együtt szemlélni egy szép tájat, mint egyedül. Az említett négy értéket ingyen kell továbbadnunk, mivel ingyen is kaptuk a Teremtőtől. Végül megemlítette, hogy a mai világban a Sátánról, a hazugság fejedelméről már beszélni sem lehet, „teljes illegalitásba vonult”. Ma állandóan viszályban kell lennünk, ezt hívják versenynek. A folyamatos tagadásból áll elő az állítólagos haladás, javaink felélése. (Czakó Gáborral nemrég közöltünk interjút.)

Nem akarunk beletörődni a metafizikai szakadékba, a kommunikációs csődbe - mondta Balás Béla kaposvári püspök a konferenciát záró előadásában. A közös nyelv a természet és az emberi méltóság. Egyetlen esélyünk, ha meghökkentünk azzal, hogy keresztényi módon bánunk másokkal. Balás Béla szerint „az egyház nem széplelkek mentőcsónakja”. Aki „lemarad” valamely felekezetről, annak megnehezedik a sorsa. Isten nem végterméknek adta a kereszténységet, hanem gyártási titoknak, ami többek közt megkönnyíti az életet.  Balás Béla rámutatott: a kereszténységen kívül állókat nem kötelezni, hanem evangelizálni kell. Az etika olyan leszállópálya, ami alkalmat ad a kegyelem repülőgépének a landolásra.

A konferencia előadásait gyűjteményes kötetben tervezik kiadni.

SzG/Magyar Kurír

kép forrása: hetivalasz.hu

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Címkék: ökumené
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
babel-balazs-ersek-baja-varos-diszpolgara-lett
Bábel Balázs érsek Baja város díszpolgára lett

December 15-én a bajai városháza dísztermében adták át az elismeréseket azoknak, akik sokat tettek Bajáért. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a várostól díszpolgári címet kapott.

19:18
ferenc-papa-82-eves-szuletesnapi-jokivansagok-vilag-minden-tajarol
Ad multos annos, Franciscus! – Ferenc pápa 82 éves

Ferenc pápa december 17-én betöltötte 82. életévét; ez a hatodik születésnapja, amelyet pápaként ünnepel. A tényleges ünneplés tegnap történt: a vatikáni gyermekkórház kis betegeivel fogyasztott el egy hatalmas tortát.

17:09