Balázsáldás a budapesti Szent Kereszt-plébániatemplomban – Beszédünkkel is közvetítsük a szeretetet!

2016. január 31. vasárnap 20:03

Balázsáldásra várták az ének és a beszéd hivatásos művelőit a budapest-külső-ferencvárosi Szent Kereszt-plébániatemplomban január 31-én, vasárnap. Az ünnepi szentmisét Bíró László püspök mutatta be.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kerényi Lajos, az Üllői úti Szent Kereszt-templom plébánosa felidézte a Balázs-naphoz kapcsolódó hagyomány, a balázsáldás eredetét, az örményországbeli Szent Balázs csodatettét, amellyel megmentette a halszálkától fuldokló kisfiú életét.

Az 1800 éve történt eseményből olyan hatalmas erőtér árad mind a mai napig, hogy nekünk is jut a kegyelméből – fogalmazott a plébános.

Majd figyelmeztetett: mindannyiunknak az a küldetésünk, hogy mondjunk sok szépet, jót, okosat Istenről, örökéletről, reményről, derűről, mosolyról, mert ezek hiányoznak mostanában. De tegyük mindezt igazat mondva, a torokbetegségek ugyanis a káromkodásból, a csúnya beszédből, egymás gyalázásából fakadnak.

Ezzel a plébános átadta a szót Bíró László püspöknek, a szentmise főcelebránsának, aki emlékeztetett: ma mindazokért imádkoznak, akik az ős elképzelés szerint a torkuk által, az ének, a kimondott szó által, művészként, médiaemberként közvetítik a szót.


Az olvasmányt (Jer 1,4–5.17–19) Mohai Gábor rádió- és tévébemondó, a szentleckét (1Kor 12,31–13,13) Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész olvasta fel, az evangéliumot (Lk 4,21–30) pedig Kerényi Lajos.

Bíró püspök homíliáját az igeliturgia szövegei által felidézett emlékeivel kezdte.

Először a szülei halálát követő időkre emlékezett. Ekkor kérte meg szeretett művész tanárát, hogy fénykép után fesse meg édesanyja és édesapja arcképét. A tanár Bíró László édesanyját csupán látásból ismerte, így a róla készült portréból hiányzott az elevenség. Édesapjával viszont bensőséges viszonyt ápolt a festő, így a képen az apa élő, eleven alak lett.

Egyikükkel volt személyes kapcsolata, másikukkal nem, ezért egyiküket hitelesen tudta visszaadni, másikukat kevésbé – idézte fel a püspök, majd egy prágai szentmise emlékét elevenítette fel, amelyben a 20. századi háborúk és diktatúrák áldozataira emlékeztek. Szentbeszédében a cseh szeminárium rektora arról szólt, hogy az áldozatok értelmetlenül haltak meg. Senki sem állt melléjük, senki nem világosította fel őket arról, mi történik körülöttük.

Hasonló a helyzet ma a migránsokkal – fogalmazott Bíró László. – Ők a hitükről szeretnének beszélni, mi már régen elhagytuk a hitünket; ők az istenükről szeretnének szólni, nekünk már nincsen istenünk; ők még meg tudnak halni valamiért, valakiért, nekünk már nincsenek olyan értékeink, amiért feláldoznánk az életünket; ők toleranciát várnak, mi egymás iránt sem tanúsítunk toleranciát.

Bíró László hangoztatta: aki Krisztusra hivatkozik, azt kinevetjük, lassan pedig már karácsonyt sem merjük megünnepelni. Elveszítjük identitásunkat. A szót, amivel képtelenek vagyunk azonosulni, közvetíteni sem tudjuk hitelesen. Amikor a „szóló” emberért imádkozunk, próbáljuk megfigyelni, miként tudták megerősíteni saját identitásukat a mai szentírási olvasmányok szereplői.


Az első olvasmány története a jeremiási idők dekadens korának széteső országában játszódik, a történet végén az igazságot kimondó próféta kútverembe kerül. Jeremiás felteszi a kérdést magának: megéri-e ez neki, s visszatekint a kezdetekre, amikor prófétának rendelte az Úr, még mielőtt megalkotta anyja méhében.

Az a korabeli világ hasonlatos volt a mai Európához. Jeremiás nem kesergett, hanem megerősítette identitását, mondván: nem győznek le, nem vagyok egyedül, az Úr velem van – idézte fel Bíró László, majd rámutatott, hogy a korintusiakhoz írt első levél egy heterogén közösség identitásáért való aggódásról vall.


A közösség javára kell használni a lélektől való különbözőségeket, ezt sugalmazza Pál. A mai szentleckében pedig azt mondja: ami megőrzi identitásunkat és egységünket, az nem más, mint az odaadó szeretet – hangsúlyozta a püspök.

Az evangéliummal kapcsolatban kifejtette: amikor Jézus zsinagógabeli felolvasása után így szólt: „Ma beteljesedett az Írás, melyet az imént hallottatok”, üdvrivalgás helyett haraggal fogadták.

A történelem nem változik, Illés, majd Jézus sajátjaiktól taps helyett üldöztetést kaptak. Jézus nem tántorodott el, teljesítette küldetését, mert nem a népszerűség irányította, hanem Isten elhívása – magyarázta Bíró László püspök, aki így zárta szentbeszédét: hiteles hangon szólni csak az tud, aki vigyázza identitását.

Az egyetemes könyörgéseket Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió főbemondója, a Központi Papnevelő Intézet retorikatanára olvasta fel.


Kerényi Lajos atya – aki, mint Bíró püspök említette, idén tölti be nyolcvankilencedik életévét – bejelentette, hogy február 3-án, szerdán (Szent Balázs ünnepén) és a következő vasárnapon, február 7-én szintén kiszolgálják a balázsáldás szentelményét, azért, hogy megtanuljunk szépen beszélni, kerülni minden ocsmányságot, és képesek legyünk a beszédünkön keresztül közvetíteni a szeretetünket.

A szentmise balázsáldással zárult.

Fotó: Lambert Attila

Ditzendy Attila/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Címkék: egyházmegyék
Vezető híreink - olvasta már?
-csupa-dal-csupa-tuz-csupa-elet-regnumos-unnep-szent-istvan-bazilikaban
„Csupa dal, csupa tűz, csupa élet” – Regnumi ünnep a Szent István-bazilikában

Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepnapján, december 8-án, a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában tartott szentmisén százhatvanhat fiatal tett először fogadalmat a Regnum Marianum „családi ünnepén”.

09:02
brenner-janos-emlekev-kezdodik-szombathelyi-egyhazmegyeben
Brenner János-emlékév kezdődik a Szombathelyi Egyházmegyében

Az alábbiakban közreadjuk Császár István egyházmegyei kormányzó 2016 adventjén kelt körlevelét.

11:43