Bárányokat áldott meg a Szentatya

E hagyomány eredete több mint 1700 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Szent Ágnes római szűz leány a IV. századi keresztényüldözés idején vértanúságot szenvedett. Abban a nehéz időszakban számos keresztény megtagadta hitét, de Ágnes föláldozta életét, hogy tanúságot tegyen Krisztusról. A január 21-éhez kötődő hagyományban a bárányok utalnak a fiatal lányok és a szüzesség védőszentjére.

Szombaton délben XVI. Benedek a pápai lakosztályokban található, VIII. Orbánról elnevezett kis kápolnában áldotta meg a két bárányt, ahol jelen volt a Szent Cecília kolostor apátnője is. A szimbólumokban gazdag szertartáson a bárányok egyrészt az elveszett, a megtalált és megváltott juhokat jelképezik, akiket a Jó Pásztor a vállára vesz. Jelképezik ugyanakkor az emberiség üdvösségéért keresztre feszített Krisztust is.

A szombaton megáldott bárányok gyapjából szövik majd a palliumokat, azokat a fehér színű, keskeny gyapjúcsíkokat, amelyeket hat fekete selyemkereszt, rajtuk három, drágakővel kirakott tű díszít. Ezek szolgáltak egykor a liturgikus öltözék rögzítésére (a mellen, hátul és a vállon). Eredetileg a latinul gyapjúköpenyt jelentő pallium kizárólag a pápa részére készült, később terjedt el az a szokás, hogy a Péter utódához kapcsoló egység jelképeként osztotta ki a Szentatya a metropolita érsekeknek.

A szombaton megáldott bárányokat a Szent Cecília nővérek kolostorába vitték, akik majd elkészítik a palliumokat. A szövetcsíkokat ezután a Szent Péter-bazilika altemplomában található bronzládikába helyezik el az Apostolfejedelem ereklyéi közelében, a bazilika konfesszió oltára alatt.

Június 29-én aztán, Szent Péter és Pál apostolok liturgikus emléknapján XVI. Benedek pápa megáldja a palliumokat, majd ünnepélyes keretek között átadja az újonnan kinevezett metropolita érsekeknek (vagy a protodiakónus bíboros adja át azokat a pápa nevében). Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek 2003-ban vehette át II. János Pál pápától a palliumot.

VR/Magyar Kurír

Kép: www.hochfeiler.it