Barsi Balázs: Joseph Ratzinger megtalálta a kereszténység legmélyebb gyökereit

Barsi Balázs OFM nyilatkozata a Magyar Fórumban

A Magyar Fórumban (Isten nem hagyja magára az öreg kontinenst 3.o.) Barsi Balázs ferences szerzetes, teológiai tanár nyilatkozik XVI. Benedek pápáról, hangsúlyozva: „Megvan az a képessége, hogy a mai embernek a gondjaival, szorongásaival újraolvasva az evangéliumot, felfedez belőle éppen a ma emberének szóló reményt. Az életét felületesen néző embernek ez nem világos. Aki elmerül benne, annak igen, és a pápai szolgálat ott a mélyben van, tehát át tudja adni azt a hitet, amit ő is kapott, mégpedig briliáns módon. Egy protestáns püspök úr mondta ezt a gyönyörű szót, hogy briliánsan képzett értelem. Ugyanakkor benne van a szív is, amely bajor paraszti rétegből gyökerezik. Az ötvenes években én paraszti rétegben éltem, patriarkális családban. Az ősi, archaikus imádságban én még találkoztam az ókorral is a világ felfogásában. Hatalmas nagy szenvedély van benne az imádság keresése iránt, és számára az igazság egy személy. Ott van benne egy nagy szeretetéhség Krisztus iránt. Én azt hiszem, hogy a bíboros urak olvasták a könyveit, mindenki ismerte közülük megnyilatkozásait, és bizonyára döntött az, hogy ő ugyanazt a hitet a mai embernek el tudja mondani. Lehet, hogy nem a bulvárlapok szintjén, lehet, hogy nem a látványosságok szintjén, de ő ugye elsősorban az egyháznak a pápája.” Barsi atya szerint XVI. Benedek „Európa védőszentjének a nevét, és lehet, hogy önmagát is áldottnak tudja, hiszen a benedictus áldottat jelent.” Újraolvasva Joseph Ratzinger „A mustármag reménye” című könyvét, a ferences teológiai tanár úgy érzi: XVI. Benedek pápa szívében végbement az ateizmustól, a materializmustól, az evilágiságtól megkísértett, modern embernek a drámája. Nem úgy, hogy ő ateista vagy materialista lett volna, hanem, hogy a mai embernek az életét éli, hogy a mai embernek a fülével hall, és akkor most próbálja újra felfedezni az evangéliumot… Õ ezt az egyházat újra a föld sójává akarja tenni.” Barsi Balázs szerint az, hogy a pápa Európából van, „az új lendületet ad a hitnek, a reménynek, meg a kereszténységnek, az egészen bizonyos. De más földrészeknek, ahol természetesebb a katolikus hit vagy egyáltalán a természetfölöttiben való hit, Ratzinger bíboros, XVI. Benedek már egy választ tud adni. Mert oda is el fog érni a globalizációs világgal az a megkísértettség, ami az európai és az amerikai embert megkísértette. Õ már egy végigszenvedett választ tud nekik adni, segíteni tudja őket. Én itt látom a gondviselésszerűséget. Egy nagy szekularizációban, egy nagy elistenteledő civilizációban élő keresztény újra megtalálta a hitnek legmélyebb gyökereit. A kereszténység már nem folklór kereszténység, már nem a szokások tartják össze, csip-csup hagyományok, hanem a gyökereket találta meg. Ez a folyamat odaér más földrészre is, és akkor ez a pápa megerősíti azokkal a felekezetekkel azt a hitet, amelyet majd bombázni fog a globalizációs világ, a megkísértett afrikai és dél-amerikai embernek a hitét… Nekünk kell egy apa, aki lelkileg ott van, és a csónakban… nemcsak Krisztus alszik, hanem Péter is és ő vezeti a csónakot. Persze ha baj van, akkor fölébresztjük őt, hogy: Uram, hát nem törődsz velünk, és nem látod, hogy milyen viharba kerültünk? Õ persze Pétert is meg a többieket is egy kicsit megdorgálja, hogy kicsiny hitűek, hűt mit féltek? Nincs okunk a félelemre. Habemus papam.” MF/MK