A bátai Szent Vér templom története

A bátai templom története mintegy 1000 évre nyúlik vissza. A legenda szerint Szent László király 1090 körül járt Bátán. Az ősi vers szerint templomot rakatott és bencés apátságot építtetett, hogy nevelje a környék félig pogány népét.

Az első templomnak semmi nyoma nincs. Helyébe szép csúcsíves épületet emeltetett az apátság, amelynek a XV. század végén országszerte nagy hírt szerzett a Szent Vér csodája.

Thuróczy krónikájában olvassuk, hogy 1415-ben Gara János – kiszabadulván – spalatói fogságából a bátai monostor templomába vitte roppant nehéz bilincseit, a Megváltó drága szent vérének dicsőségére, fogadalmának örök emlékére. Ez a pár szó az első híradás a bátai Szentvérről.

1434-ben IV. Jenő pápa oklevelet adott ki, melyben búcsús hellyé nyilvánította a bátai apátság templomát. A pápai irat elmondja, hogy a bátai monostor templomban Úrnapja tiszteletére van kitéve Krisztusnak az Oltáriszentségből kifolyt vére, amelyhez megszámlálhatatlan sokaság zarándokolt eddig is. Ezért mindazoknak, akik e napon az apátság templomában gyónnak és áldoznak, évente tízszer negyvennapi búcsút engedélyez a pápa.

Azt, hogy mikor és hogyan történt a csoda, nem tudjuk. Az apátságnak bizonyosan voltak évkönyvei, amelyekben feljegyezték a monostor és a templom történetét, de ezek mind odavesztek.

A XVI. század folyamán több alkalommal is török pusztítás áldozata lett a monostor, de a kincs, a Szentvér épségben megmaradt. A XVI. században egy-egy arra járó utazó még említi Báta híres kincsét, de 150 évi ragyogása után végül a Szentvérre is ráborult a feledés.

Négyszáz évvel a pusztulás után, 1939-ben már új templom áll a szent helyen. Magas tornyából beborítja a környéket érces harangszava. A Szentvér ma is él…

A templomban tartandó Eucharisztikus imanapról az egyházmegyei Hírek- ben olvashat.

MK