Batthyány-Strattmann László emléknapja

Batthyány László gróf szülei hatodik gyermekeként jött világra. Tízéves korától a jezsuiták kalksburgi, majd kalocsai intézetében nevelkedett; 1890-ben érettségizett. A bécsi Gazdasági Akadémián, majd a Rudolphiana Tudományegyetem kémia szakán tanult; filozófiát és zenetörténetet is hallgatott. 1896-ban bölcsészdoktorrá, az orvosi kar elvégzése után, 1900-ban orvosdoktorrá avatták.  Ebben az időszakban ismerkedett meg Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberg grófnővel, akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. Boldog házasságukból 13 gyermek született.

Orvosi pályáját sebészként kezdte. Egyetemi tanulmányai befejeztével magánkórházat nyitott Köpcsényben (Kittsee, Ausztria). Folyamatosan továbbképezte magát, először sebész, majd szemész képesítést szerzett. 1901-ben az atyjától kapott köpcsényi uradalom kastélya mellett húsz-, később harmincágyas kórházat rendezett be szegény betegek számára.

1915-ben, nagybátyja halálakor örökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet. Batthyány-Strattmann herceg családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be, s kora legmodernebb gyógyászati eszközeivel szerelte föl. Maga is készített ilyen eszközöket. Kórházaiban sebészként főleg szemműtéteket végzett. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, látta el orvossággal, a nincsteleneket pedig ruhával és pénzzel is támogatta. A „szegények orvosát” három vármegye betegei keresték föl, naponta 60–100 beteg érkezett. Mindig a legelhagyatottabbakkal kezdte, a gazdagokat lehetőleg más orvoshoz küldte. 1921-től évenként általában ötezer beteget látott el a körmendi kórházban; életében mintegy 30 ezer szemműtétet végzett. Saját költségén segítőtársakat, orvosokat, ápolónőket fogadott föl. Mindez fölemésztette vagyona nagy részét, az állam mégis a teljes vagyona után vetette ki az adót, amit ő – utánajárásra nem lévén ideje – meg is fizetett.

1907-től haláláig naponta elimádkozta latinul Szűz Mária kis zsolozsmáját, családjával együtt szentmisét hallgatott, este rózsafüzért imádkozott. 1916-ban feleségével, Ödön fiával és sógornőjével, Coreth Lilivel belépett a ferences harmadrendbe. Operáció előtt és alatt mindig imádkozott, s gondoskodott betegei lelki gondozásáról is. Távozásukkor egy-egy vallásos kiadványt vagy legalább egy szentképre nyomtatott imádságot adott a kezükbe.

Batthyány-Strattmann Lászlónál 59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg, és beutalták a bécsi Löw-szanatóriumba. Itt halt meg 14 havi betegség után, 1931. január 22-én. A körmendi kastély kápolnájában felravatalozott holttestéhez három napon keresztül érkeztek gyógyult betegei és szegényei. A burgenlandi Németújváron (Güssing) temették el, a ferences kolostor Batthyány-családi kriptájában.

Sokan már életében szentként tisztelték. Halála után egyre nőtt az iránta tanúsított tisztelet, és sokan imádkoztak közbenjárásáért. Boldoggáavatási eljárását – a hívek sokaságának óhaját teljesítve – a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség indította el 1944. augusztus 30-án. A háború után az eljárás hosszabb időre megszakadt; majd László István kismartoni püspök indította meg újra 1982-ben.

1989-ben Batthyány László közbenjárására csoda történt: egy előrehaladott rákbetegségben szenvedő beteg orvosilag megmagyarázhatatlan módon, hirtelen meggyógyult. E csodás gyógyulást 12 év után a római Orvosi és Teológiai Bizottság hitelesnek fogadta el; ezt követően a Bíborosi és Püspöki Testület elé került az ügy. II. János Pál elrendelte, hogy készítsék el a csodás gyógyulásról szóló dekrétumot. 2002. július 5-én a pápa ünnepélyesen kihirdette, hogy a kérdéses beteg gyors, teljes és tartós meggyógyulását Isten adta meg Isten Szolgája, Batthyány-Strattmann László közbenjárására.

Batthyány-Strattmann Lászlót II. János Pál pápa avatta boldoggá 2003. március 23-án.

*

Egyre több róla elnevezett plakett, emléktábla, színes üvegablak, festmény és templom őrzi emlékét; három Batthyány Társaság alakult, óvodák és iskolák vették fel Batthyány-Strattmann László nevét. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának kápolnáját a boldoggá avatott herceg tiszteletére szentelték. 1999-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente 2 alkalommal.

Magyar Kurír