Becket Szent Tamásra emlékeztek Esztergomban

Esztergomban sokéves hagyomány a Szent Tamás-hegyi kápolnában rendezett ökumenikus szertartás, amelyet előadás-sorozat követ. A kulturális ismeretterjesztést végező, rendezvényeket és konferenciákat szervező Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, illetve a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte a Becket Szent Tamás emléknapot. 

Az ökumenikus szertartáson Kiss-Rigó László püspök szólt az emlékezőkhöz. Az ezt követően kezdődő konferencián előadást tartott Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Schmitt Pál volt köztársasági elnök, valamint vasárnap Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere, Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet, Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Jonathan Knott brit nagykövet.

„Az európai identitás lényege kölcsönös megértés, bizalom és párbeszéd. Az emberi életekben lévő tartalék adhat reményt a kereszténység megújítására” – mondta előadásában Hölvényi György. A mostani válság jó alkalom a kereszténységhez való kapcsolat erősítésére, „a jelenlegi állapotot a munka kezdőpontjának is felfoghatjuk” – tette hozzá.

A politikus úgy véli, Európa lakói utasok, akik elfelejtették, honnan indultak, és azt sem tudják, hová tartanak, pusztán az úton levés élményét tudhatják magukénak.

Rétvári Bence előadásában kifejtette: ha Európa nem tud erős és vonzó értékeket felmutatni a bevándorlóknak, akkor nem tudja megőrizni kultúráját. Az államtitkár szerint Európa népeit legerősebben a kereszténységből fakadó kulturális hagyományok kötik össze.

Balog Zoltán, az  emberi erőforrások minisztere a konferencia második napján tartott előadást. Balog Zoltán szerint Európa indentitásválságban van, az értékalapot nélkülöző tolerancia került középpontba, az egyéni értékek nem adódnak össze, „nem lesz belőlük előrevivő központi erő". Szavai alátámasztására az európai alkotmányt említette példaként, amelyből „először kivonódott minden szellemi és kulturális érték, majd még a megmaradt dokumentumban sem sikerült megegyezni Európa népeinek".

Balog Zoltán véleménye szerint a keresztények gazdagabbak lesznek attól, hogy adnak a másiknak, és a keresztény, nemzeti kormányzás legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyéni boldogulás optimumát összekösse a közjó hasznával.

Az a kor, amelyben Becket Tamás élt, azt üzeni, „nincs olyan politikai, világi hatalom, melynek ne lenne szüksége kontrollra és mércére" - mondta előadásában Balog Zoltán. A miniszter hozzátette: „annál a hatalomnál nincs veszélyesebb, mely nem képes magát kontrollálni, az a hatalom, mely mindent megtehet, diktatúrává válik.”

Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet előadásában azt hangsúlyozta, hogy a kultúrák közötti párbeszédhez szükség van a vallások közötti párbeszédre és közösen kell megkeresni az összekötő gondolatokat.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, hogy a hitnek azért van szüksége tudományos módszerekre, mert anélkül csak vakhit marad. „A tudománynak viszont azért kell a hit, mert magában értékrend nélküli. A tudománynak szüksége van etikára, de ezt nem a tudományon belül kell keresni, hanem kívülről kell bevinni" - tette hozzá.

Jonathan Knott brit nagykövet kifejtette, hogy az Egyesült Királyságban Európa jövőjét a jólét, a tisztelet, az igazságosság és a demokrácia jegyében képzelik el. „Enyhén aggódnak" viszont amiatt, hogy az elmúlt években olyan folyamatok indultak el, amelyekkel Európa nem fog közelebb jutni polgáraihoz” - fogalmazott a diplomata.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros - aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke - az 1538-ban Esztergomba került ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emlékét megsemmisítették.

Esztergom.hu/MTI/Magyar Kurír