Becsben tartott élet

London: "Becsben tartott élet" címmel Anglia és Wales püspökei a közelmúltban egy terjedelmes dokumentumot bocsátottak ki, mely bioetikai és családi kérdésekkel foglalkozik. A dokumentumot a Zenit hírügynökség ismerteti részletesen.
Az előszóban az olvasható, hogy egy virágzó társadalomban létünk "egy olyan életerkölcs fölépítését követeli meg, mely az egyént és különösképp sérülékeny embertársainkat az anyaméhtől a sírig védelmezi." Mindazonáltal olyan tényezőkben mint az abortusz, az eutanáziára törekvés, csökkenő tisztelet az idősek iránt, a házasság és a család oltalmának hiánya - a dokumentum "a halál kultúrájának jeleit" is fölfedezi.
Növekvő relativizmus
A modern társadalom összefüggéseit magyarázó rövid szakasz után a dokumentum az erkölcsi döntések meghozatalához szükséges tényezőket sorolja fel. "Az emberi teremtmény élete különleges: egymás megértésének és a felelős létnek a lehetőségét hordja magában." Ez az élet veleszületett méltósággal van felruházva, mely minden emberi lény osztályrésze, s ez azután egy igaz erkölcsi parancs és az egyetemes emberi jogok alapjait fekteti le.
A püspökök megjegyzik, hogy számos kísérlet történt – többek között az ENSZ és az Európai Unió részéről – az emberi jogok törvénybe iktatására. Ám a nyilatkozatokban megfogalmazott jogokat gondosan meg kell vizsgálni: "a személyes autonómia nem az egyetlen jótétemény, és az egyéni szabadság igényét közjogi összefüggésben egy ezzel egyenrangú jogelmélet váltja majd fel."
A "Becsben tartott élet" óva int attól, hogy hamis okoskodásokra hagyatkozzunk az erkölcsi döntések választásakor. Az emberek többségének maximális boldogulását szem előtt tartó, a hasznosság elvére alapozott döntések nemcsak figyelmen kívül hagyják azt, hogy néhány cselekedet már önmagában is helytelen, hanem könnyen a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetéshez is vezethetnek.
Helytelen az az irányzat is, amely az erkölcsi döntéseket személyes érzelmekre építi, vagy azt az álláspontot vallja, miszerint "érzem, hogy ez így rossz, de erkölcsi nézeteimet nem kényszeríthetem másokra". Az ilyen okoskodás gyakorta nemcsak, hogy következetlen, de "az erkölcsi relativizmus ártalmas, amennyiben oda vezet, hogy a jogsértést az emberek szó nélkül hagyják" - figyelmeztet a dokumentum.
A maga részéről erkölcsi kérdésekben az egyház nemcsak az észérveken, hanem a Szentíráson és a keresztény hagyományokon alapuló útmutatását ajánlja fel. A személyes kapcsolatokra vonatkozó igazságot a Szentháromság misztériumából meríti: "Ha erkölcsösen és tisztelettel bánunk az emberekkel, ez magában foglalja azt, hogy személyiségnek tekintjük őket”. Arra a kérdésre pedig, hogy ki tekinthető személyiségnek, az angol és a walesi püspökök – azzal érvelvén, hogy a szomszéd fogalmát "széles és mindent magába foglaló értelemben kell használni" – a jó szamaritánus példázatával feleltek.
A "Becsben tartott élet" elismeri, hogy egynémely katolikusnak nehéz elfogadni bizonyos tanításokat. "Ugyanakkor viszont a katolikusok joga, hogy az egyház tanítását teljességében magukévá tegyék és ennek megfelelően kötelességük, hogy kitartsanak e tanítás mellett" – szögezi le a dokumentum. Egyúttal arra hívja fel az egyházat, hogy nyújtson segítséget azoknak, "akiknek erkölcsi élete küzdelmes, mutassanak együttérzést azokkal és tanúsítsanak megértést azok iránt, akik képtelenek észrevenni és átélni Isten szeretetteljes jóakaratát."
A dokumentum itt részletesen kitér azokra a problémákra, melyek a meg nem születettek élethez való jogával kapcsolatos konfliktusokat idézhetik elő. A keresztény álláspont itt szembehelyezkedik a törvénnyel és az egyénnek – csak mert hű az erkölcsi elveihez – diszkriminációt kell elszenvednie. A keresztény itt az emberi élet méltóságának, az erkölcsi parancs áthághatatlanságának, az isteni törvény szentségének adja tanúbizonyságát.
A "Becsben tartott élet" számos témát ölel föl
Mikor kezdődik az élet? – "Minden embrió élőlény", s bár a megkülönböztető emberi tulajdonságok csak idővel jelennek meg, "a dolgokat nem annak alapján kell megítélnünk, amilyennek azok egy adott pillanatban mutatkoznak; azt kell figyelembe vennünk, hogy mi fejlődik ki belőlük". E tanítás a régmúltból ered, és valóban, a keresztények már az első századtól azt tartották, hogy a méhen belüli élet szent és sérthetetlen.
Mikor ér véget az élet? –- A hagyományos keresztény felfogás szerint a halál akkor jön el, amikor különválik a testtől a lélek. A modern orvostudomány a halál beálltának megállapítását még bonyolultabban határozza meg, de a dokumentum II. János Pál 2000. augusztusában mondott szavaira hivatkozik, akkor a szentatya "az agytevékenység teljes és visszafordíthatatlan megszűnésére" utalt. E probléma még további megfontolást igényel és a püspökök óva intenek a brit kormány által javasolt értelmezéstől. "A halált nem lehet úgy újra meghatározni, hogy az a még élő, de már teljesen halottnak ítélt betegekre is vonatkozzék."
Szexualitás – A püspökök úgy magyarázzák, hogy az emberi test a teremtés egyik jótéteményének tekintendő. A test értékes és fontos, a nemi tevékenység pedig "tökéletesen emberi megnyilvánulást és összhangot igényel". Ez történik a közösüléskor az igazi, minden mást kizáró és egymás iránt elkötelezett szerelemben. Nemi vágyaik vezérlésekor mind az egyedülálló, mind a házas keresztényeket a mértékletesség erényének kibontakoztatására hívják fel.
Homoszexualitás – Az egyház elveti a homoszexuálisokkal szembeni megkülönböztetést, erőszakot és bánásmódot. Mindazonáltal a dokumentum határozott különbséget tesz a homoszexuális irányultság és az effajta orientáció nemi kifejeződése között. A szexuális cselekmény csak házastársi kapcsolatban, férfi és nő között megengedett. A püspökök elvetik azt a kísérletet, amely a házasság fogalmát a homoszexuális egyesülésre is kiterjesztené.
Házasélet – A házasélet mint a személyes kapcsolat különleges formája nagyon értékes és jelentőségteljes. Az egyház azt is tanítja, hogy a házasság Isten ajándéka és egyben hivatás is, mely a párt az Úrhoz köti. Jézust követve az egyház azt vallja, hogy a házasság felbonthatatlan. A dokumentum a házasság és a családi élet fokozottabb támogatását és a párok házasság előtti jobb fölkészülését látja szükségesnek.
Terméketlenség – A püspökök megjegyzik, hogy az in vitro megtermékenyítés technikájával számos házaspár részesül gyermekáldásban. Mégis, e módszereknek megvan a maguk "sötét oldala". Hátrányosnak ítélendő, hogy ezek során életképtelennek vélt emberi magzatokat hajtanak el, a gyermekszületésről kényelmi szempontok szerint döntenek és a sperma-adományozás vagy a pótanyaság révén rombolják a biológiai anyaság és apaság érzését.
Jogi vonatkozások – A "Becsben tartott élet" egy része jogi vonatkozású témákkal foglalkozik. Itt – magyarázza a dokumentum – nemcsak a minden emberi teremtményt megillető azonos méltóság kérdéséről van szó, "de arról is, hogy e teremtményekben azt látjuk, amire Isten a mennyei királyság örököstársaiként őket meghívta". Ez a rész olyan problémákat érint mint az egészséggondozási források kihelyezése, tudományos kutatások, abortusz, genetikai kutatások, a háborúval és a békével foglalkozó kérdések.
Végül a dokumentum figyelmeztet: „Mindannyiunk közös felelőssége, hogy olyan kultúrát segítsünk létrehozni, amely minden ember és különösképp a védtelenek számára méltó életet biztosít.” Zenit/MK