Bécsi kongresszus a holt-tengeri tekercsekről

Kitekintő – 2008. február 6., szerda | 17:52

Február 11. és 14. között, mintegy 60 szakember részvételével tartanak kongresszust a kumráni tekercsekről a Bécsi Egyetemen. A legújabb ismeretek fényében vizsgálják a kutatók, hogy a Holt-tenger mellett 1947-ben megtalált iratok milyen jelentőséggel bírnak az Ó- és az Újszövetségre nézve, milyen a kapcsolatuk az akkori zsidósággal és a korai kereszténységgel, illetve a többi antik kultúrával.

A „Holt-tengeri tekercsek háttere: a holt-tengeri tekercsek helye az ókori iratok, nyelvek és kultúrák kutatásában” címmel kezdődő kongresszust a Bécsi Egyetem nagyhírű Judaisztikai Intézete szervezi, Armin Lange profeszor és Matthias Weigold teológus irányításával és a Jeruzsálemi Héber Egyetemmel együttműködésben. A konferencián előadást tart Fröhlich Ida történész és Dávid Nóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai.

A qumráni szövegek az elmúlt évszázad legtöbbet vitatott régészeti leletei közé tartoznak. Egy ókori zsidó könyvtárból származnak, amely keresztmetszetet ad a korabeli zsidó irodalomról. „A nem bibliai kéziratok először nyújtanak részletes bepillantást a zsidóság lelkiségi történetébe a Kr. e. III. századtól a kereszténység megjelenéséig” – mondta az egyik szervező. A szövegek keletkezése olyan korba nyúlik vissza, amelyből egyrészt a rabbinikus zsidóság, másrészt a korai kereszténység kifejlődött, éppen ezért a tekercsek kulcsfontosságúak lehetnek a keresztények és a zsidók közötti megértés terén, kutatásuk pedig az ábrahámi vallások békés egymás mellett éléséhez is hozzájárulhat.

További információ a konferenciáról: www.univie.ac.at/judaistik

Magyar Kurír