
– Mi adja az aktualitását a most megnyitott kiállításnak és a Báthory emlékévnek?
– Diákkoromban sokszor mentem végig itt, Vácott a Báthory utcán, de akkor még nem tudtam, hogy ki is volt az utca névadója. Erre a diákkori élményre is emlékeztem, amikor kinevezésem után végiglapoztam az egyházmegye történetéről szóló anyagokat, és nagy örömmel fedeztem fel, hogy az egyik elődöm Báthory Miklós püspök volt. Már akkor, három évvel ezelőtt kértem a munkatársaimat, hogy készítsünk elő valamiféle megemlékezést Báthory püspök halálának 500. évfordulójára. Pálos Frigyes prépost atya, az Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója készségesen vállalkozott arra, hogy előkészíti ezt az ünnepséget. Ennek értelmében tavaly meg is hirdettük a Báthory emlékévet, amelynek az első igazán fontos eseménye ennek a kiállításnak a megnyitása. A Báthory év különösen is hangsúlyossá vált amiatt, hogy 2006-ban annyi kerek évforduló van. Kezdődik az 1956-os forradalom 50. évfordulójával, 550 évvel ezelőtt történt a nándorfehérvári győzelem. Itt már csak 50 év választ el bennünket Báthory halálától.
Az elmúlt évek alatt öszegyűjtöttük a városban és az országban még fellelhető emlékeket, és ebből sikerült ezt a szép gyűjteményt összeállítani. Nagy köszönettel és szeretettel jelzem, hogy sok segítséget kaptunk a kiállítás létrejöttéhez.
– Mit mondhat a ma emberének egy már-már feledésbe merült, csak a tudós kutatók által ismert személyiség megidézése?
– Ami ennek a kiállításnak és a Báthory évnek igazi célja, amiért szorgalmaztam ezt, az ugyanaz mint minden évfordulóé: a múlt emlékei itt a jelenben, a mi nemzedékünknek adjanak indítást, bátorítást, emlékeztessenek arra, hogy milyen nagy tetteket lehet végbevinni hittel, elkötelezettséggel, felelősségvállalással.
Minden történelmi kor más és más. Mátyás kora a magyar történelemnek fényes korszaka, de az egész magyar történelem arra ad nekünk bátorítást, hogy egymást követik a fényes történelmi korszakok, azok után a nehéz időszakok után, amelyeket szomorúan szoktunk emlegetni.
– A kiállítás igyekszik bemutatni, hogy a város nagy püspöke komoly építkezésekbe fogott, Vácott és Nógrád várában reneszánsz stílusban építkezett. A város mai képét – a történelem viszontagságai, a török pusztítás miatt azonban mégsem az ő épületei határozzák meg, hanem Migazzi Kristóf munkássága.
– Ez igaz. A város másik nagy mecénása éppen 250 éve lett váci püspök, 1756-ban kapta meg a püspöki kinevezését. Ez is kerek évforduló. A mai városkép Migazzi építkezéseinek keze nyomát viseli, de az előtte élt Báthory a reneszánsz emlékeit hagyta maga után.
A mai ünnepség és az előttünk levő Báthory év, amelynek azután az októberi tudományos konferencia lesz a csúcspontja, arra ad nekünk bátorítást, hogy legjobb tudásunk szerint, a krisztusi hitből táplálkozva tegyünk valamit nemzetünk lelki felemeléséért, hagyjunk mi is valamit az utánunk következő nemzedéknek. Erre figyelmeztet bennünket a nemzeti imaév is meghirdetése is.
Neumayer Katalin/Magyar Kurír
A fotó a Nagymarosi Ifjúsági Találkozón készült, 2005 októberében.