Befektetés és kifektetés – 2010. február 5.

Pedig sok lenne még a feladatunk a megváltás továbbvitelében, de mi inkább fekszünk. Be és ki. Időnap előtt. Attól, hogy egyesek úgymond be tudnak fektetni, látjuk, mennyien kifekszenek. Mint a dominó. Egy valaki önhatalmúlag elbillenti magát, s máris szalad a sor, eldől mindenki, aki benne áll a sorban. Ha akarja, ha nem. Csak az marad állva, aki kívül marad ezen a nagy fektetősdi szemléleten.

A befektetők immáron oda is behatoltak, ahová már eddig is kifeküdni mentek az emberek szerencsétlenebbjei, a kórházakba. A befektetés ma már ott tart, hogy még fekvőhely sem jut a versenyben lemaradottaknak.

A földi világ nem arra való, hogy leüljünk, hanem arra, hogy álljunk, és mozogjunk. Csak így férünk el.

Lefeküdni és felállni, ugyanaz a mozgássor, de mennyire más az eredmény. Jó lenne, ha minél többen felismernék, hogy ne fordítva játsszák életük filmjét. Krisztus a felállásunk kedvéért vállalta a halálba való befekvést. A feltámadott Jézus örök felállásra hív, s nem fogunk elfáradni. Egyszer mindenképpen fel kell állniuk azoknak is, akik most még a befektetés-kifektetés, és a befekvés-kifekvés szintjén gondolkodnak.

Sánta János