Befogadó szívvel

Találkoztak az önkéntes beteglátogatók a Szatmári Egyházmegyében

Külhoni – 2012. november 26., hétfő | 9:39

A betegek befogadásának, elfogadásának módjáról, Isten szeretetének megjelenítéséről beszélgettek az önkéntes beteglátogatók november 24-i képzési napjukon, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Kórházpasztorációs Iroda szervezésében.

Idén utoljára gyűltek össze képzési napra az egyházmegye önkéntes beteglátogatói. November 24-én a lassan letűnő naptári év történéseire való visszatekintésen túl a betegek, örömhírből fakadó elfogadásáról elmélkedtek a Szent Alajos Konviktusban.

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Kórházpasztorációs Irodája által közösségbe gyűjtött beteglátogatók a programot elmélkedéssel kezdték. Képeket választottak ki egy gyűjteményből, és a bennük ébredő gondolatokról, érzésekről, a megjelenített pillanat üzeneteiről beszélgettek. Őszinte, emlékekre, örömökre, nehézségekre visszamutató és azokat feloldó momentum volt, melyben mindenki meglátta a képben, kicsit önmagát is.

Gáspár Annamária kórházpasztorációs referens ezt követően előadást tartott a szív mint az ember érző- és átérző pontjának, betegek előtti megnyitásáról. Mint mondta: az önkéntes beteglátogató és beteg közötti kapcsolatban nagyon fontos, hogy az önkéntes, befogadó szívvel, türelmesen, alázattal álljon a beteg és hozzátartozói mellett; teret, lehetőséget biztosítva arra, hogy akit meglátogatnak, megpihenhessen. „A befogadó, elfogadó, szerető szív válasz Isten örök szeretetére. Amikor befogadom a szívembe, amikor szerettel veszem körül; megteremtem a szükséges kapcsolatot arra, hogy megértsem, segíthessem őt” – fogalmazott előadásában. Hangsúlyozta, mennyire fontos odafigyelni a részletekre.

Küldetésünk lényege – hangsúlyozta Gáspár Annamária – a beteget segítenünk kell abban, hogy érezze, Isten ebben a nehéz, kiszolgáltatott helyzetben is szereti őt, gondja van rá, számon tartja.

Az előadásban felvetett gondolatokról, érzéseikről a beteglátogatók csoportokban beszélgettek. Elmondták: a betegek elfogadása a látogató számára is kegyelem, neki is lelki ajándékokkal szolgál. A beteggel való kapcsolat szeretetre épül, melyben maga Krisztus jelenik meg. „Érzem, hogy én csak ott vagyok, de Isten az, aki helyettem működik, aki megvigasztal mindkettőnket. Ez teszi olyan csodálatossá ezeket a találkozásokat.”

Szóba kerültek a helyi vonatkozások, a beteglátogatásban megélt örömök és kihívások. A találkozó gyertyagyújtással, hálaadó imával zárult.

Szatmári Egyházmegye/Magyar Kurír