A béke a keresztrefeszített és feltámadt Jézus ajándéka

Vatikán: Április 18-án fehérvasárnap délben, a Regina Coeli elimádkozása előtt mondott beszédében II. János Pál pápa húsvét ajándékáról elmélkedett.
Nagypénteken a keresztrefeszített Jézus a megbocsátást hagyta ránk örökségül: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit tesznek.”
A végsőkig megkínzott, kigúnyolt Jézus ezekkel a szavakkal fohászkodott az Atya irgalmáért gyilkosai számára. Kitárt karja és átszúrt szíve így Isten atyai gyengédségének egyetemes szentségévé váltak, mindenki számára felkínálva a megbocsátást és a kiengesztelődést.
A feltámadás napján az Úr megjelent tanítványainak és így köszöntötte őket: „Békesség nektek!”, majd megmutatta kezén és oldalán kínszenvedése jeleit. Nyolc nappal később, mint ahogy azt a fehérvasárnapi evangéliumban olvassuk, visszatért a Cenákulumba, hogy találkozzon velük és újból így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!”
A béke a keresztrefeszített és feltámadt Krisztus ajándéka, szeretete bűn és halál felett aratott győzelmének gyümölcse. Felajánlotta önmagát, mint ártatlan áldozati bárányt bűneinkért a kereszt oltárán, és ezáltal az egész emberiségre kiárasztotta az Isteni Irgalmasság jótékony sugarait. Jézus tehát a mi békénk, mivel az Isteni Irgalmasság tökéletes megnyilvánulása. Isten irgalmas szeretetét önti az emberi szívekbe, amelyek szüntelenül ki vannak téve a rossz kísértésének.
Ma, fehérvasárnap – Domenica in Albis – az Isteni Irgalmasságot ünnepeljük – folytatta beszédében a pápa. Az Úr minket is elküld, hogy vigyük el mindenki számára békéjét, amely a megbocsátáson és a bűnök eltörlésén alapul. Rendkívüli ajándékról van szó, amelyet Jézus a bűnbánat és a kiengesztelődés szentségéhez kívánt kapcsolni. Az emberiségnek ma különösen nagy szüksége van arra, hogy megtapasztalja Isten irgalmasságának hatékonyságát, mivel napjainkat a növekvő bizonytalanság és az erőszakos konfliktusok jelölik meg.
Mária, Krisztus és a mi békénk Anyja, aki a Kálvárián befogadta Fia szeretet-örökségét, segítsen bennünket abban, hogy tanúi és apostolai lehessünk végtelen irgalmasságának. VR/MK
A szentatya az Irakban foglyul ejtett személyek szabadon bocsátásáért könyörgött
A Regina Coeli elimádkozása után II. János Pál pápa a következő felhívást intézte az érdekeltekhez a közel-keleti fejleményeket illetően:
„Nagy szomorúsággal követem azokat a tragikus híreket, amelyek a Szentföldről és Irakból érkeznek. Szűnjön meg a testvérgyilkosság! Az ehhez hasonló embertelen tettek ellenkeznek Isten akaratával. Különösen közel érzem magam gondolatban és imáimban a szeretteik sorsáért aggódó családokhoz, főleg azokhoz, akiknek hozzátartozóit túszként tartják fogva. Elrablóikat emlékeztetem az emberiességre és könyörögve kérem őket, hogy engedjék vissza családjaikhoz a fogva tartott személyeket, miközben az irgalmas Istenhez imádkozom a Szentföld és Irak lakosságáért, valamint mindazokért, akik a térségben a kiengesztelődésért és a békéért munkálkodnak”.
A szentatya ezután különféle nyelveken köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt híveket, közöttük azokat a – főleg lengyel és olasz – zarándokcsoportokat, - amelyek az Isteni Irgalmasság Vasárnapja alkalmából érkeztek Rómába. Arra buzdította őket, hogy Szent Fausztina Kowalska példáját követve tegyenek tanúságot Isten irgalmas szeretetéről.
II. János Pál pápa békefelhívása, illetve a túszok azonnali szabadon bocsátására tett felszólítása nagy visszhangra talált az olasz médiában és közvéleményben.
Mirko Tremaglia, a határon túli olaszok minisztere mély háláját fejezte ki a pápának azért, hogy ebben az esetben is tanúságot tett a külföldön élő olaszok iránti figyelmes szeretetéről. Ez a rendkívüli érdeklődés még inkább arra serkent bennünket, hogy mielőbb megrendezzük az Olasz misszionáriusok a világban c. összejövetelt– mondta az ANSA olasz hírügynökségnek Mirko Tremaglia. Ez az esemény kifejezi az olasz hithirdetők munkájának nagyrabecsülését, elismerés személyes áldozathozatalukért, amelyet az evangelizálás érdekében végeztek – tette hozzá a miniszter, emlékeztetve II. János Pál pápa szavaira, miszerint az evangelizálás és az elvándorlás jelensége mindig szoros kapcsolatban állt egymással.
Az emberrablók kezében lévő három olasz állampolgár hozzátartozói szintén hálával és nagy megkönnyebbüléssel fogadták a szentatya vasárnap délben mondott szavait. „Már vártuk a Pápa imáját, számítottunk rá. Amikor felhívást intéztünk Ciampi elnökhöz hozzátartozóink érdekében, akkor arról tájékoztattak bennünket, hogy a Szentszék is foglalkozik kérelmünkkel” – mondta az egyik túsz édesapja.
A szentatya mintegy tíz – olasz, amerikai, japán és egyéb nemzetiségű – túsz érdekében emelte fel szavát, akik nagy része polgári foglalkozású és ezért az egyes iraki csoportok számára kiváló zsarolási eszközt jelent a koalíciós országok kormányaival szemben.
A Szentszék – ugyancsak az ANSA tudósítása szerint – minden rendelkezésére álló eszközzel megpróbálja a béke visszaállítását Irakban. A bagdadi nuncius, Fernando Filoni érsek, valamint Renato Martino bíboros, a Iustitia et Pax pápai tanács elnöke, felajánlották a közvetítő szerepét a nyugati állampolgárok kiszabadítása érdekében, hogy elkerüljenek egy újabb vérontást, Fabrizio Quattrocchi, az egyik olasz túsz meggyilkolása után.
A szentatya aggodalommal teli hangja az olasz közvéleményt emlékeztette VI. Pál pápa hasonló felhívására, amikor 1978-ban azért könyörgött a Vörös Brigádok tagjainak, hogy engedjék szabadon a túszul ejtett, majd kivégzett Aldo Moro miniszterelnököt, a Kereszténydemokrata Párt akkori elnökét. VR/MK