A békének és a vallásoknak együtt kell járniuk

A katolikus egyház és a nem keresztény vallások viszonyával foglalkozó Nostra Aetate zsinati dokumentumot 1965. október 28-án hirdette ki ünnepélyesen VI. Pál pápa. E rövid nyilatkozat negyedik pontja foglalkozik az izraelita vallással. Az okmány közzététele történelmi pillanatot jelentett, ez volt ugyanis az első eset az egyház történetében, hogy a zsinat a nem keresztény vallások kérdésében ünnepélyes tanítást adjon.

A Szentatya a főrabbik látogatásában a katolikusok és zsidók közötti vallási kapcsolatok elmélyítésének egy újabb előrelépését látja, abban a folyamatban, amelyre a Nostra Aetate nyilatkozat, illetve a dokumentum alapelveiből és szelleméből fakadó párbeszéd és együttműködés számos formája ösztönöz. „Ma tovább kell keresnünk az utakat, hogy teljesíteni tudjuk azt a feladatot, amelyről a kölni zsinagógában nemrégiben tett látogatásomkor is beszéltem: tovább kell adnunk a reménység fáklyáját, amelyet Isten a zsidóknak és a keresztényeknek adott, hogy a gonosz erői soha többé ne kerüljenek hatalomra, és a jövő nemzedékek Isten segítségével egy igazságosabb és békés világot építhessenek, amelyben minden ember egyformán polgárjogot kap” – mondta a Szentatya.

A pápa emlékeztetett arra, hogy a Szentföldet, amelyet mind a zsidók, mind a keresztények és a muzulmánok szentnek tartanak, a terror és az erőszak újra és újra mély fájdalommal tölti el. A béke és a vallás együtt kell, hogy járjon, hangsúlyozta a pápa, majd a kereszténység kezdeteitől fogva itt élő keresztények előtt álló „új és egyre növekvő kihívásokról” szólva XVI. Benedek nyomatékkal kérte az 1994-es vatikáni–izraeli alapegyezmény megvalósítását a még nyitott kérdésekben. „Míg nagy örömmel tölt el bennünket, hogy a Szentszék és Izrael állam közötti diplomáciai kapcsolatok az együttműködés szilárd és stabil formáit alakították ki, még mindig vannak nyitott kérdések” – mondta. Izrael és a Vatikán között évek óta kevés eredménnyel folynak a tárgyalások egyes gazdasági és jogi kérdésekben, köztük a keresztény nonprofit intézmények adómentessége körül.

„Isten előtt nagy felelősség terhel bennünket, vallási vezetőket a tanításért, amelyet adunk, és a döntésekért, amelyeket meghozunk. Isten adjon nekünk erőt, hogy szolgáljuk az emberi élet szentsége és minden ember méltósága védelmének nagy ügyét, hogy az igazság és a béke uralkodjék a világban” – zárta szavait a Szentatya.

A két főrabbi elmondása szerint „szívélyes légkörben zajlott kihallgatás” során szó esett a világméretű antiszemitizmus kérdéséről, a Szentföld helyzetéről és a Gázai-övezet zsinagógáinak lerombolásáról is.

KAP/SIR/VR/Magyar Kurír

Kép: CPP