Belga püspökök levele a remény jegyében

Kitekintő – 2007. január 18., csütörtök | 13:16

Szekularizáció, közöny, feszültségek az egyházon belül dogmatikus vagy erkölcsi kérdésekben, hivatások hiánya – a püspökök szerint ezek a legfőbb okok, amelyek elkedvetlenítik és elbátortalanítják a „nehéz időket élő” papságot. Ám Istentől „erős támaszt kaptunk” (Zsid 6,18), áll a belga papsághoz szóló levélben.

A Belga Püspöki Konferencia a remény teológiai erényét helyezte annak a levének a középpontjába, amelyet az ország papságához írt.

A papok alakja, feladatköre is változásban van, s egyre növekvő felelősségük mind több területre terjed ki – olvasható a körlevélben. A pasztorációs munka is egyre nehezebbé válik: a papnak az a hivatása, hogy hidakat építsen a törvény és az irgalom, a konzervatívok és a progresszívok között, s hogy választ adjanak a mindenekelőtt etikai természetű összetett kérdésekre.

A főpásztorok arra buzdítják a lelkipásztorokat, hogy gondolják át a papi élet különböző dimenzióit, mint például az „evangéliumi radikalitást, az imádságot és a cölibátust”. Ez utóbbival kapcsolatban a püspökök úgy fogalmaznak: „nélkülözhetetlen a paptestvérekkel való közösség és az intenzív imaélet. A szegénység, a tisztaság és az engedelmesség kéz a kézben jár”. A papi élet alappillére „a pap öröme, vagyis hivatása, amely a felszentelésből és azokból a jelekből táplálkozik, amelyet Isten kinek-kinek a szívébe ad.”

SIR/Magyar Kurír

Kép: www.catho.be (A Belga Püspöki Konferencia portálja)