Belga szerzetesnő kapta az idei Pro Ecclesia Hungariae-díjat

Budapest: A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2002. március 18-án Pro Ecclesia Hungariae-díjban részesítette Priscilla Celi SCJM nővért (a Jézusról és Máriáról nevezett Isten Szeretet Nővérek). A legmagasabb egyházi kitüntetést Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke nyújtotta át a belgiumi szerzetesnővérnek.
Priscilla Celi nővér eddigi életútja és magyarországi tevékenysége
Tizenöt évig Belga-Kongóban vezet általános iskolát és gimnáziumot lányoknak. A kongói nagy politikai átalakulások miatt el kell hagynia Kongót. Ezt követően tizenöt évig a belgiumi katolikus rádió munkatársa. Médiafelelősöket, animátorokat képez. A magyarországi rendszerváltozás, a szerzetesség újraindulásának idején rendfőnökétől megbízást kap a magyar szerzetesség segítésére. Ez az a történelmi helyzet, amikor az illegalitásból és szétszórtságból a szerzeteseknek vissza kell találniuk közösségeikbe, és új feladatot jelent számukra a szerzetességek integrálása a magyar egyház életébe is. Priscilla nővér a magyar helyzet megismerése érdekében felveszi a kapcsolatot a szerzeteselöljárói konferenciával. A távolról jött ember szemével látja és értékeli az újraindulás erőfeszítéseit. Tapasztalja a konkrét ínséget és hírét viszi Nyugatra. Felméri a körülményeket és mindig konkrét megoldást keresve dolgozza ki a segítségnyújtás sokféle módját. A szerzetesség újraindulásához nem pusztán anyagi segítséget biztosít (sok-sok kamionnyi adomány érkezik Magyarországra), a tárgyi és pénzadományokat mindig az egyes közösségek, személyek kapcsolatában szervezi meg úgy, hogy a megajándékozott és a megajándékozó is gazdagodik általa. A segítségnyújtás kiterjed a jövő ígéretének, a noviciátus megteremtésének támogatására és az idős szerzeteseket ellátó szeretetotthonok korszerűsítésére egyaránt. Számítógépeket éppen úgy kapnak a szerzetesközösségek, mint mángorlót vagy éppen kazánházat. Priscilla Celi a magyar szerzeteseknek nyelvtanulási, tapasztalatcsere-szerzési lehetőségeket teremt, a kölcsönösen kialakuló kapcsolatok révén pedig a belga szerzetesség számára új apostoli távlatokat kínál. Megismerteti őket az újrainduló magyar szerzetesközösségek életével, reményeivel, problémáival. Hidat ver a két ország szerzetesei között, megszünteti a magyar szerzetesek negyvenéves izoláltságát. A hídverés eszköze az „Összekötő-hidak” című, kétnyelvű, általa szerkesztett újság, amely ma már 600 példányban Svédországtól-Ausztráliáig informálja a szerzetesközösségeket a magyar szerzetesség életéről. MK