Belga újságírónő könyve az Ugandában 1996-ban a Szűz Mária Kollégiumból elrabolt kislányok sorsáról

Brüsszel: A napokban jelent meg Belgiumban Els Temmerman belga újságírónő könyve az 1996-ban Ugandában Aboke város Szűz Mária Kollégiumából elrabolt 139 kislány sorsáról, akiket az Úr Ellenállási Hadsereg elnevezésű lázadócsoport ejtett foglyul. Közülük 109-et az iskola igazgatóhelyettese, az olasz Rachele nővér, a komboniánus misszionárius, saját életét felajánlva cserébe, sikeresen kiszabadított, de 30-an nyomtalanul eltűntek.
Az olasz szerzetesnő évekig küzdött a gyermekek megmentéséért. Járt II. János Pál pápánál, Kofi Annannál, Bill Clintonnál, Nelson Mandelánál, ahogy Szudán, Uganda, Líbia és Zimbabwe államfőinél is. Így válhatott az aboke-i gyermekrablás ügye nemzetközivé, hála Rachele nővér és a komboniánusok erőfeszítéseinek.
A belga írónő jelenleg Ugandában dolgozik a gyermekkatonák rehabilitációjának elősegítése érdekében. Két nem kormányzati szervezetet hozott létre férjével és néhány barátjával, hogy a korábban elrabolt gyermekek oktatását támogathassa, mivel Uganda északi részén nem létezett olyan szervezet, mely a tervük kivitelezését lebonyolíthatta volna. Évekig járta Belgiumot, előadásokat tartva, hogy megteremtse a pénzügyi alapot az ösztöndíj-programra. Jelenleg több mint 1400 gyermek középiskolai, illetve egyetemi tandíját fizetik.
2003-ban a belga kormány létrehozott egy rehabilitációs központot Lira-ban a volt gyermekkatonák számára, melyet Rachele nővérről neveztek el. A központ 8 hónap alatt 1300 fiút rehabilitált, akiknek sikerült megszökniük, vagy akiket az ugandai hadsereg menekített meg. Ezek a gyerekek általában alultápláltak és különböző betegségekben szenvednek, de az igazán orvoslásra szorulók a legkevésbé látható és legmélyebb sérülések, a pszichológiai traumák, illetve a félelem és a düh egy olyan társadalom ellen, amely képtelen megvédeni őket.
Rehabilitációjuk és önértékelésük visszaállításának legjobb módja az oktatás. Ennek érdekében hozták létre Belgiumban az Ugandai Megszöktetett Gyermekek elnevezésű szervezetet, melynek segítségével több mint 1400 gyermeket sikerült újra beiskolázni.
1994 óta több mint 30 ezer gyermeket raboltak el Észak-Ugandában az Úr Ellenállási Hadsereg tagjai. Ennek a gerillacsoportnak a vezetője Joseph Kony, aki magát keresztény prófétának nevezi. Akár kis, 5 éves gyermekeket is elrabolnak otthonaikból vagy az iskolából, hogy a szomszédos Szudánba vigyék őket, ahol katonai kiképzésben részesülnek, majd olcsó fegyveres erőként használják őket szudáni és ugandai harcokban. A gerillák nem riadnak vissza a megfélemlítés és az erőszak legszélsőségesebb formáitól sem, hogy a gyermekeket engedelmességre kényszerítsék. Ahogy egy volt gyermekkatona fogalmazott: „A gyerekek a legjobb harcosok: engedelmesek, könnyen manipulálhatók, bátrak, gyorsak és olcsók.”
Az elrabolt gyermekek 30-40 százaléka kislány, akiket már 12 éves korukban „feleségül” adnak a katonákhoz, ami tulajdonképpen annyit jelent, hogy szexuális rabszolgákká válnak. Nagyon sok gyermek már ezekben a katonai táborokban születik Dél-Szudánban. Joseph Kony elképzelése ugyanis az, hogy minél több gyermekkatonára van szükség, hogy egy napon képesek legyenek megdönteni az ugandai kormányt.
A gerillacsoport a szudáni kormány támogatását élvezi a Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg elleni küzdelemben, ugyanis 1983 óta ez a dél-szudáni lázadó csoport a Shariah, azaz iszlám törvények, és a szudáni mohamedán kormány keresztényüldözése ellen küzd. VR/MK