Bemutatták Ferenc pápa Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdítását

2013. november 26. kedd, 15:34

November 26-án, kedden délelőtt fél 12-kor a Szentszék sajtótermében bemutatták a Szentatya Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdítását.

A sajtótájékoztatón felszóltalt Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke; Lorenzo Baldisseri érsek, a Püspöki Szinódus főtitkára; valamint Claudio Maria Celli érsek, a Tömegkommunikációs Pápai Tanács elnöke.

Fisichella hangsúlyozta: Ferenc pápa apostoli buzdítását az öröm világítja meg, hogy ismét felfedezzük az evangelizáció forrását napjainkban. Felhívás arra, hogy a valóságot ismét prófétai és pozitív módon szemléljük, anélkül, hogy elfordítanánk tekintetünket a nehézségektől. Ferenc pápa bátorságot önt a hívekbe, és arra buzdít, hogy tekintsünk előre a válság ellenére, Krisztus keresztje és feltámadása ismét legyen számunkra a „győzelem zászlaja” (85. pont).

Ferenc pápa több ízben is utal a 2012-ben az új evangelizáció témájában megtartott püspöki szinódus Javaslataira, bizonyítva, hogy a szinódus jelentősen hozzájárult a buzdítás szövegének megszerkesztéséhez. Folytatva VI. Pál Evangelii nuntiandi kezdetű apostoli buzdítását, a Szentatya ismét Jézus Krisztus személyét állítja a középpontba. Ő az első evangelizáló, aki ma mindnyájunkat arra szólít, hogy vegyünk vele részt az üdvösség művében (12. pont).

A buzdítás öt fejezetének hét pontja jelenti Ferenc pápa új evangelizációra vonatkozó nézeteinek tartóoszlopát. Ezek a pillérek: a misszióra induló egyház reformja; a lelkipásztori kisegítők kísértései; az egyház, mint Isten népének teljessége, amely evangelizál; a homília és elkészítése; a szegények társadalmi befogadása; a béke és a társadalmi párbeszéd; a missziós elkötelezettség spirituális motivációi.

Ezeket a témákat Isten irgalmas szeretete fűzi egybe, amely minden egyes embernek meg akarja mutatni kinyilatkoztatásának szívét: minden ember élete a Jézus Krisztusban való találkozásban nyer értelmet, és abban az örömben, hogy másokkal megosztja ezt a szeretet-tapasztalatot (8. pont).

A sajtótájékoztatón Claudio Maria Celli érsek, a Tömegkommunikációs Pápai Tanács elnöke beszédében az apostoli buzdítás hangnemét méltatva megállapította, hogy a dokumentum közvetlen, szinte társalgási stílusban íródott. Idézte Ferenc pápa szavait: „Szeretnék minden keresztény hívőhöz szólni, hogy meghívjam őket az evangelizálás új szakaszára”. A szöveget olvasva érezzük, hogy Ferenc pápa olyan lelkipásztor, aki meditatív párbeszédet folytat a hívekkel. A Szentatya kedves, szívélyes nyelvezetet használ, összhangban pápasága eddigi stílusával.

A dokumentumból mindenekelőtt világosan kitűnik: a pápa tudatában van annak, hogy mi történik a mai világban, különösen az egészségügy, az oktatás, a kommunikáció terén. Tudatában van azoknak a sikereknek, amelyeket az ember ezen a három téren (52. pont) elért és utal a technológiai újításokra: „A megismerés és az információ korában élünk. A tájékoztatás gyakran névtelen hatalom új formáinak forrása”.

A pápa annak is teljesen tudatában van azonban, hogy a jelenlegi információs társadalom telítődött a válogatás nélkül érkező adatok áradatával, amely végül ijesztő felületességhez vezet, amikor az erkölcsi kérdések felvetésére kerül a sor. A pápa hangsúlyozza, hogy szükség van olyan oktatásra, amely kritikus gondolkodásra tanít és felkínálja az értékítélet érettségéhez vezető utat (64. pont).

A kommunikáció fejlődése egyben nagyobb lehetőség a találkozásra. Ferenc pápa megállapítja: új kultúrák születnek az emberiség azon földrajzi területein, ahol a keresztények általában már nem értékek továbbítói és előmozdítói, hanem a találkozásnak ezen a helyein más nyelvezetekkel, jelképekkel ismerkednek meg, üzeneteket kapnak, amelyek az élet új orientációját kínálják fel, gyakran ellentétben Jézus evangéliumával. A mediatikus kultúra és bizonyos értelmiségi körök olykor kifejezetten bizalmatlanok és kiábrándultak az egyház üzenetével szemben – hangsúlyozza Ferenc pápa (79. pont).

A felvázolt körülményeknek megfelelően az evangélium hirdetése összpontosítson a lényegesre, arra, ami szép, nagy horderejű, vonzó és ugyanakkor szükséges. Az evangéliumi jó hír felkínálása tehát legyen egyszerű, anélkül, hogy elveszítené mélységét és igazságát (35. pont). Szüntelenül arra kell törekednünk, hogy az igazságot mindig olyan nyelvezettel fejezzük ki, amely lehetővé teszi, hogy felismerjük állandó újdonságát (41. pont).

Előfordul, hogy a hívek számára a tanítás teljesen ortodox nyelvezetben hangzik el, de valami olyat kapnak, ami nem felel meg Jézus Krisztus valódi evangéliumának. „Azzal a szent szándékkal, hogy a híveknek továbbadjuk az Istenről és az emberről szóló igazságot, egyes esetekben hamis istenképet vagy emberi eszményt nyújtunk nekik, amely nem keresztény. Ezáltal pusztán egy formulához vagyunk hűségesek, de nem adjuk át a lényeget” (41. pont).

A nyelvezet ma minden bizonnyal nagy kihívás az egyház számára – állapította meg beszédében Celli érsek, majd ismét idézte Ferenc pápa szavait: „Az egyház tanításait soha nem tehetjük könnyen érthetővé és mindenki által boldogan nagyra értékelhetővé. A hit mindig megőrzi a kereszt aspektusát” (42. pont). Ismerve Ferenc pápa kommunikációs stílusát, nem meglepő, hogy buzdításában is hangoztatja: meg kell tanulni képekben beszélni

Mestere arra tanította az ifjú Bergogliót, hogy „egy jó szentbeszéd tartalmazzon egy gondolatot, egy érzést és egy képet”. A legnagyobb kockázat egy hithirdető számára az, hogy hozzászokik saját nyelvezetéhez és azt hiszi, hogy mások is azonnal megértik azt” (158. pont). Bátorság kell ahhoz, hogy új jeleket, jelképeket találjunk Isten Szava átadásához, megtaláljuk a szépség különböző formáit, amelyek az egyes kulturális környezetekben megnyilvánulnak.

Lorenzo Baldisseri érsek, a Püspöki Szinódusok főtitkára beszédében azt emelte ki, hogy az Evangelii Gaudium 27 alkalommal utal az új evangelizáció témájában 2012-ben megrendezett püspöki szinódusra, valamint 13-szor idéz VI. Pál Evangelii nuntiandi apostoli buzdítására.

A dokumentum a szinodalitás, a kollegialitás témáján túl foglalkozik a vallások közötti párbeszéddel, az evangelizáció szociális dimenziójával, a közjó és a társadalmi béke közötti kapcsolattal. „Nem egy tárgyalás révén létrejött békét hirdetünk, hanem azt a meggyőződést, hogy a Szentlélek egysége összhangot teremt minden különbözőség között (230. pont), mivel a Szentlélek maga a harmónia” – ipse armonia est – mondta többek között ismertetőjében Baldisseri érsek.

Ferenc pápa buzdításában gyakran hangsúlyozza az örömöt: az evangelizáló ne gyászos arccal járkáljon a világban. Mintegy visszhangozza VI. Pál pápa tanítását, aki így írt: „Őrizzük meg tehát a szív buzgóságát. Őrizzük meg azt az édes örömöt, hogy továbbadhatjuk az evangéliumot, még ha könnyek között vetünk is. Legyen bennünk ez a szándék szilárd elhatározássá, amitől senki sem tud eltéríteni. Ismerje meg a világ – ez a félelmektől gyötört, de reménykedő világ –, mit is jelent az evangélium Jó Híre. De ezt a Hírt nem adhatják tovább szomorú és letört emberek, sem türelmetlen vagy aggódó emberek. Nem adhatja tovább más, csak akinek élete a Krisztusban gyökerező örömöt sugározza, és aki kész föltenni életét, hogy eljöjjön Országa, és az egyház gyökeret eresszen a világ szívébe. (vö. 80. pont)”.

Az Evangélium öröme 220 oldalon, 288 paragrafusban foglalja össze Ferenc pápa programját. Megfogalmazása szerint az apostoli buzdítás „az egyház következő évekre szóló útját” tartalmazza. Ebben az egyházfő nyitottabb, a mai világ kihívásaihoz alkalmazkodó, a társadalom peremén élőket segítő missziót szorgalmaz, s az egyház szerkezetének a reformját. Az apostoli buzdítás szerint „nem lehet úgy hagyni a dolgokat, ahogy most vannak”. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a működés eddigi túlzott centralizációja „komplikálttá tette az egyház életét és a missziós szolgálat lendületét”. Ferenc pápa az egyház testületi vezetését, az egyházmegyék autonómiájának erősítését említi. Hozzáteszi, „amit kérek, engem, a pápaság átalakítását is érinti”. A pápa hasonló fordulatot remél a gazdasági-pénzügyi piactól. A szegénység szerkezeti okainak megoldása nem várhat többé. Amíg nem oldódnak meg a szegénység gondjai, nem oldódnak meg a világ problémái – írja a pápa, aki bírálja a globális gazdasági rendszert és a „pénz idealizálását”. Egyben felszólítja a világ vezetőit, szálljanak szembe a szegénységgel és az egyre növekvő egyenlőtlenséggel. Arra kéri a politikusokat, hogy biztosítsanak minden embernek „méltóságteljes munkát, oktatást és egészségügyi ellátást”. „Hogy lehet, hogy manapság az a hír, ha két pontot esik a tőzsde, viszont az nem hír, ha egy idős hajléktalan megfagy az utcán” – teszi fel a kérdést a pápa. A tízparancsolat első pontjára (Ne ölj!) utalva kijelenti: nemet kell mondani a kirekesztésen és az egyenlőtlenségen alapuló gazdaságra, mert „az ilyen gazdasági rendszer öl”. Hozzáteszi, tudja, hogy van, akit zavar a gazdasági reformok sürgetése, a világméretű szolidaritás hangoztatása, a javak igazságos elosztása, a munkahelyek védelme. Az egyháznak és a politikának azonban figyelmet kell fordítania a szegénység és az elesettség új formáira, közöttük a hajléktalanokra, drogfüggőkre, menekültekre, az egyre magányosabb idősekre. Az apostoli buzdításban Ferenc arra kéri a muzulmán országokat, biztosítsák a vallásszabadságot a keresztényeknek, „tekintettel arra a vallásszabadságra, amelyet az iszlám hívők élveznek a nyugati országokban”. Ferenc pápa aggodalommal szólt az „erőszakos fundamentalizmus epizódjairól”, ugyanakkor a „szégyenletes általánosítás” elkerülésére intett, „mert az igazi iszlám (...) szemben áll minden erőszakkal”. A dokumentum kitér a születendő gyermekek védelmére, mely „nem ideológia, hanem az emberi jogok védelme” illetve a nőknek az egyházban való szerepére. Az Evangelii Gaudium Ferenc pápa első saját dokumentuma a XVI. Benedek nyugalmazott pápával közösen írt és júniusban közölt Lumen fidei enciklika után. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Ferenc pápa a nyáron spanyol nyelven írta meg az apostoli buzdítást, mely az evangelizációról tavaly októberben rendezett vatikáni püspöki szinódus témáit is tartalmazza. (MTI)

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
Vezető híreink – olvasta már?
a-legfontosabb-amit-tudnunk-kell
A legfontosabb, amit tudnunk kell

Évközi 6. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 6,17.20–26)

16:00
ferenc-papa-ne-feljunk-talalkozni-krisztussal-az-idegenekben-es-migransokban
Ferenc pápa: Ne féljünk találkozni Krisztussal az idegenekben és a migránsokban!

Február 15-én délután maga a Szentatya nyitotta meg szentmisével a „Félelemtől mentesek” című háromnapos találkozót Sacrofanóban, amelyet az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) „Bevándorlók” nevű alapítványa, az olasz karitász és az Astalli Központ szervezett.

08:57