Bemutatták a Márton Áron boldoggá avatása című filmet Kolozsváron

Az ünnepélyes alkalom három társszervezője a Filmtett Egyesület, a Videopontes Stúdió és a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátusa. Az eseményen jelen volt a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, Jakubinyi György; a kolozsvári főesperes, Kovács Sándor; a film egyháztörténeti szakértője, Marton József nagyprépost, dékán; a film producere, Füredi Vilmos, más közéleti személyiségek és számtalan érdeklődő.

A vetítés után közönségtalálkozót tartottak, amelyen Gergely Zsuzsa Maksay Ágnessel, a film rendezőjével és Nagy Mihály történész szakértővel, a román állami levéltár egykori igazgatójával beszélgetett. Elsősorban a film néhány kulisszatitkába tekinthettek be az érdeklődők. Kiderült: a film előkészítése közben felvett többórás anyagot jelentősen szelektálva válogatták.

Az 1989-es rendszerváltást követően a Romániában létező katolikus egyházmegyék közül tíz indított boldoggá avatási pert, összesen tizennégyet. A Gyulafehérvári Főegyházmegye legendássá vált püspöke, Márton Áron perét kezdeményezte. Pontosan hogyan zajlik ez a per, és hol tart, illetve hogy mit tehet az egyszerű hívő – többek közt erre kereste a választ a rendező, s erre kaphat választ a film nézője is.

A Szülőföldi tanúságtevők című első részben, mint a per előkészítő szakaszában, a rendező tanúkat keres, és az életszentség hírét ismerő kortársakat mutatja meg – egykori ismerősök, rokonok, paptársak tesznek itt tanúságot.

Amikor a tanúságtevő maga a történelem – ez a második rész címe, amely Maksay Ágnes elmondása szerint az eredeti tervet kissé módosítva, a valósággal való találkozás nyomán került a filmbe, azaz a Securitate irattárában talált hatalmas mennyiségű megfigyelési jegyzőkönyv láttán. A történelem mintegy közbeszólt. A szentté avatási per anyagának tartalmaznia kell egy életrajzot, s ezt a készítők a korba, a történelembe helyezve mutatják be: ebben az esetben a történelmi kor ábrázolása önmagában is kihívás.

A harmadik rész, a jelenlegi állapotot jól kifejezve, a Várva a csodát címet viseli: a minden boldoggá avatáshoz szükséges csodára várunk. S itt van szerepe a közösség élő hitének, amelyet a filmben jól ábrázolnak a szerzők: egy beteg gyógyulásáért, a reménytelennek tűnő helyzetben, Márton Áron közbenjárását kérik. A képsorok megmutatják az immár meggyógyult Zsoltot, aki csak mozaikkockákra emlékszik, hiszen élet s halál közt lebegett; látjuk az imádkozó csapatot, a papokat, akik bátorították őket; halljuk az orvos véleményét, aki maga is csodának nevezi ezt a gyógyulást. Az esetet egyházmegyei szinten vizsgálják, s ha bebizonyosodik a feltételezett csoda ténye, az iratcsomó mehet a Vatikánba, hogy a teológusbizottság elé kerülhessen, s pozitív szakvéleményük nyomán következhessék a boldoggá avatási szertartás, amelyre Erdély népe bizalommal vár.

Nagy Mihály történésztől örömmel hallottuk a beszélgetés végén: a szakértők fáradozása nyomán végre kezd nagy püspökünk helytállásának, kivételes emberi és vezetői nagyságának híre menni a nem magyar ajkú katolikusok körében is. Nemrég a budapesti lengyel nagykövetségen tartott konferencián Karol Woytila és Stefan Wyszinski mellett Márton Áron életútját is megismerhették a résztvevők.

Bodó Márta/Magyar Kurír