Vatikán:
Csütörtökön, március 21-én délelőtt a Szentszék sajtótermében Darío Castrillón Hoyos bíboros és Ternyák Csaba érsek, a Papi Kongregáció prefektusa és titkára bemutatták II. János Pál pápa paptestvéreihez intézett nagycsütörtöki levelét.
(A levél hivatalos fordítása az alábbi címen érhető el:
http://www.katolikus.hu/roma/2002nagycsut.html)
Ternyák Csaba érsek elmondta: a levél központi témája a kiengesztelődés, pontosabban az egyéni gyónás. Nem véletlen, hogy a szentatya már második alkalommal foglalkozik nagycsütörtöki levelében ezzel a témával, hiszen a bűn jelen van az emberi társadalom minden rétegében, súlyos következményeket vonva maga után mind az egyének, mind a közösségek számára. A pápa levelében utal rá, hogy a harmadik évezred elején valamennyien a testvériség és a béke új szakaszának beköszöntését vártuk, ehelyett ismét vérontások, háborúk tanúi vagyunk, továbbra is fennáll a megosztottság, a gyűlölet tragédiája. Ám ahogyan létezik a bűn, ugyanúgy létezik a megváltás is, amelyet Jézus Krisztus hozott el, és amely az egyetlen kiút a bűn rabságából az egyház és a világ számára. A pápa reményre szólít fel: „Éppen a Krisztusba vetett hit az, amely erőt ad ahhoz, hogy bizalommal tekintsünk a jövő felé. Tudjuk, hogy a rossz kezdettől fogva jelen van az emberi szívben, és az ember csak akkor képes békét és szeretetet sugározni maga körül, ha hagyja, hogy Krisztus meghódítsa szívét” – idézett a magyar főpásztor, a Papi Kongregáció titkára a szentatya nagycsütörtöki leveléből.
Darío Castrillón Hoyos bíboros, a kongregáció prefektusa elsősorban azt emelte ki, hogy a levélben világosan megmutatkozik a kiengesztelődés és az eucharisztia szentségeinek szoros kapcsolata. A hit iskolájában a keresztények megtanulják, hogy a bűnbánat szentsége révén nyerhetnek bocsánatot azokért a súlyos bűnökért, amelyeket a keresztség szentségének felvétele után elkövettek. A szentségi gyónás az ember és a megbocsátás Krisztus közötti rendkívül sajátos személyes és üdvözítő beszélgetés. Ha sokan nem tudnak különbséget tenni a jó és a rossz között, ez azért van, mert elveszítették az Isten fogalmát, a bűnt főleg pszichológiai és szociológiai távlatokban érzékelik. A szentatya emlékeztet rá, hogy a szentévben a fiatalok tömegesen fedezték fel a kiengesztelődés szentségét, arra vágytak, hogy személyesen megtapasztalják Isten irgalmas szívét testvérük baráti arcán keresztül. A papok akkor jó gyóntatók, ha alázatos és gyakori bűnbánók, ha naponta felfedezik személyes életszentségük abszolút szükségességét.
A levél Jézus és Zakeus találkozásának bibliai képét mutatja be, amely az isteni irgalom csodálatos megnyilvánulása: a bűnbánó embert elvezeti az őszinte megtéréshez, ahhoz, hogy megnyissa szívét a szeretetnek, hogy jóvátegye az okozott rosszat, és szilárdan elhatározza, hogy új életet kezd. Jézus és Zakeus találkozása azt jelképezi, hogy Jézus megkeresi teremtményét, akit a bűn eltávolított. Az isteni irgalom előkészíti Zakeust az őszinte megtérésre. A szentatya arra buzdítja a papokat, akik szintén bűnös emberek, hogy nyissák meg szívüket Krisztusnak, fogadják Isten irgalmas ölelését és állítsák helyre a bűn által megszakadt barátságot. A pápa levelében utal arra, hogy napjainkban mennyi ártatlan vért ontanak a világ különböző részein. A társadalmaknak és nemzeteknek a béke embereire van szükségük, akik az egyetértés és a kölcsönös tisztelet magvait hintik el, akik Krisztus békéjét viszik el az otthonokba, a munkahelyekre, az egész világra. Levelében a pápa szól az erőszak és a háborúk tragédiájáról, aggodalmát fejezi ki a népek közötti megosztottság és gyűlölet miatt.
A pedofíliával vádolt papok problémája kapcsán, amely nagymértékben megrendíti napjaink közvéleményét a világ különböző országaiban, kifejti: „Ezekben a napokban, továbbá, mint papokat, személyesen, mélyen megrendít bennünket néhány testvérünk bűne, amellyel elárulták a papi szentségben kapott kegyelmet, engedve a mysterium iniquitatis – a világban működő gonosz legrosszabb megnyilvánulásának. Súlyos botrányok pattannak ki, amelyek azzal a következménnyel járnak, hogy a gyanú súlyos árnyékát vetik azokra a derék papokra is, akik becsületesen és következetesen, olykor hősiesen végzik szolgálatukat.”
A szentatya az egész egyház gondoskodásáról biztosítja ezeknek a fájdalmas helyzeteknek az áldozatait és minden papot felszólít, hogy bízzanak a kegyelem gyógyító erejében, tegyék magukévá a kereszt misztériumát, és még inkább kötelezzék el magukat az életszentség keresésében. VR/MK
