
A szerző bevezetőjéből:
„Az emberek néha aggódnak, hogy a szemlélődésnek ez a szerzetesi hagyománya vajon mindenki számára elérhető-e. És azt kérdezik, nem arról beszélnek-e a szerzetesek, hogy ez az egyetlen út? Emögött sokszor az a félelem rejtőzik, hogy túl nagy elvárásokat támaszthat a ’hétköznapi keresztényekkel’ a ’nem-szemlélődőkkel’ szemben.
De ez az az elvárás, ez az a lehetőség, amit az Evangélium minden korban és kultúrában élő ember számára hirdet. Jézus mindnyájunk előtt felfedte követésének feltételeit. A sors iróniája, hogy a hétköznapi emberek ezrei, akik ezt a szellemi tanítást nem találták meg az egyházon belül, az egyházon kívül, Keletre tekintve, vagy a keleti vallások Nyugatra átültetett formáiban keresték azt. Mikor ezek az emberek saját nyugati, keresztény szemlélődő hagyományukról hallanak, megdöbbenve kérdezik: „Miért nem beszél erről nekünk idáig senki?”.
Kelet és Nyugat találkozása a Lélekben, ami korunk egyik legnagyszerűbb története, csak akkor lehet gyümölcsöző, ha az imádság legmélyebb szintjén megy végbe. Ez nyilvánvalóan ugyanígy igaz a különböző keresztény felekezetek egyesülésére is. Ennek előfeltétele, hogy felfedezzük saját hagyományunk gazdagságát, és merjünk élni vele.
Vajon ez csak egy vallásos utópia lenne? Ez a könyv abból a hitből táplálkozik, hogy nem az.” (fordította: Karacs Ágnes)