Benedek pápa az irgalmas szeretetre buzdította Arezzo és Sansepolcro lakóit

A Szentatya arra buzdította az olaszokat, hogy ne bátortalanodjanak el, ne adják meg magukat a gazdasági válság idején, hanem lépjenek a lelki és erkölcsi megújulás útjára. Mindenki részt vehet a lelki megújulásban, ha válaszol Isten szeretetére, tanúságot tesz róla, támogatja a szegényeket, védi az életet, a családot. Ez a tartomány a reneszánsz szülőhazája: „e föld kultúrájának meghatározó értékei közé tartozik a szolidaritás, a leggyengébbekre való odafigyelés, minden ember méltóságának tiszteletben tartása. Jól tudjuk, hogy a közelmúltban is be tudtátok fogadni azokat, akik szabadságot és munkát kerestek itt. Szolidárisnak lenni a szegényekkel azt jelenti, részt veszünk a teremtő Isten tervében, aki minden embert egy családdá alkotott” – mondta a pápa. Utalt arra, hogy az egyházmegye magában hordozza Isten szegénykéjének, Szent Ferencnek a tanúságtételét. Buzdította őket, hogy győzzék le a materializmus logikáját, amely oly erősen uralja napjaink gondolkodását, és elhomályosítja az irgalmas szeretet érzését.

A szentmisét követően XVI. Benedek elmondta a Regina Coeli-imádságot; Mária közbenjárását kérte az egyházmegye családjaiért, minden tagjáért, különösen azokért, akik a leginkább szükséget szenvednek.

Ezt követően látogatást tett az arezzói katedrálisban, majd a püspökségen a toszkán főpásztorokkal együtt ebédelt: a tartomány őstermelői ajánlották fel a terményeikből készült helyi specialitásokat.

A tartomány lakói műsort készítettek a Szentatya számára, reneszánsz zenét játszottak és felelevenítették a Giostra del Saracino nevű, messze földön híres lovagi torna jeleneteit. A műsor és a szeretetteljes fogadtatás hatására Benedek pápa a püspöki palota ablakából programon kívül így üdvözölte az egybegyűlteket: „Aki képes ilyen tökéletes módon megeleveníteni a múlt kultúráját, az képes kultúrát teremteni a jövő számára is, mert ismeri az embert, szereti az embert, akinek nagy méltósága van, mert nemcsak ember, hanem Isten képmása is.”

Ezt követően La Verna szentélyében a ferences közösséggel találkozott volna, de az időjárási körülmények miatt ez a látogatás sajnos meghiúsult. Ezen a helyen kapta meg 1224-ben Szent Ferenc a stigmákat.

Este Sansepolcróba érkezett. Ezt a toszkán várost ezer évvel ezelőtt alapította két jeruzsálemi zarándok. Olyan várost szerettek volna, ahol Krisztus tanítványai felépíthetik az igazságosságon és békén alapuló társadalmat. Benedek pápa a város katedrálisában tett rövid látogatás, és csendes imádság után a Torre di Berta térre ment, ahol beszédet intézett az egybegyűltekhez. Hangsúlyozta: az új évezredben szükség van keresztény gyökereink újra felfedezésére, hogy az evangéliumi értékek ismét megtermékenyíthessék a társadalmat. „Napjainkban különösen nagy szükség van arra, hogy az egyháznak a világ felé való szolgálata a felvilágosult laikus híveken keresztül nyilvánuljon meg, akik képesek az emberek városain belül munkálkodni oly módon, hogy nem személyes érdekeiket, nem részigazságokat szolgálnak. A közjó többet ér az egyes ember javánál, és a keresztények feladata is, hogy hozzájáruljanak egy új közerkölcs megszületéséhez.”

Azt kérte, hogy a keresztények ne zárkózzanak magukba, hanem gondoskodjanak másokról: „a fiatalokhoz azt a meghívást intézem, hogy gondolkodjanak nagyban: legyen bátorságotok bátornak lenni! Legyetek készen arra, hogy új ízt adjatok az egész társadalomnak: a becsület, mások érdek nélkül való szolgálatának sóját.”

A szentmisét követően a pápa üdvözölte az egybegyűlteket, a világi és egyházi méltóságokat, majd visszatért a Vatikánba.

Magyar Kurír

(tzs)